Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
Kozy-21 Kıpataka BSz (1861) : Kohópatak.
Köpec Mv/Se/Hsz (Barót-DNy hrs) 1459: Kepecz (SzO VIII. 92) Miklósvárszék faluja. 1567:
Keopeocz; 1583: Keöpecz (SzO II. 222, V. 137). 1589.I.10-én Joannes Keopeczy bethlenfalvi
osztályon egyik döntıbíró volt < 1597.V.10. (SzO VIII. 329). 1605.VII.28.: itt hunyt el Gyulaffy
László fınemes, az erdélyi hadak fıvezére. 1614: Köpec 53 családfı (Se 5). & Köpeczi János
orvos, csillagász, Apafi fejedelem udvari orvosa. 1733: Köpötz. 1767: Ref. templom mennyezete.
1805: Köpetz. 1808: Köpecz (90). 1840.aug.27. Köpeczen mentünk által, hol Guszta született.
Csekély katona falucska, nem nagyon kies vidékkel (Tanárky). 1861: ≈ Hsz (29). 1872: Határában
lignitbányászat indul. 1888: ≈ Miklósvári js (Je 451). 1913: Köpec Hsz vm (Az). 1920-as évek: K.
Sebestyén József heraldikus-mővész karzattáblákat festett a ref. templomban erdélyi virágos
reneszánsz motívumokkal; a lelkész bosszúból egyszínőre mázoltatta (SzTA). & Köpeczi Bócz
Lajos színész. Köpeczi Béla történész. # Janitsek J.: Köpec helynevei (NyIrK 1974. 2). – 1909/19:
ChepeŃ, K, L 1141: r 99 (43). = Su 1: 137. 1459–1854. > Căpeni [37 A, B; L]
Köpecbánya Hsz Köpec határában, lignitbányászat kapcsán települt, 1872-tıl. 1943:
Köpecbánya L 220 (Hsz és Uh falvaiból). 1956: Köpecbánya. » Köpec. – Mina ChepeŃ = Su 1: 399.
1956.
Köpes(t)bánya * To (vsz Aranyosbánya részei; miután beolvadtak A-ba, e név elenyészett) 1315:
p. Kwpes Banya circa Aranyas; 1370: p. Kwpesth Banya, Kupesthbanya; 1385: p. Kwpest Banya;
1391: Kwpesthbanya. Ellyıs volt erdélyi alvajda, a Toroszkaiak {Thorotzkayak} ıse kapta királyi
adományul (Cs 5: 716). – Su 2: 358.
Körév * Bi (Berettyószéplak mellett) 1293: Kerew, 1461: Kewrew, 1482: Kwrewe (Jakó 278).
1438: Kewrew, 1461, 1475, 1482: Kwrewe. Széplak és Baromlak társaságában emlegetik (Cs 1:
614). – Su 2: 352. (Jakó szerint)
Kırispatak Uh (Székelyudvarhely-Ny) 1382: Corospatak, 1459: Kerespatak, 1566: Keorijspatak;
1567: Kerespatak, Keörrwspatak; 1576: Keöreös Patak, 1602: Köres Patak (SzO I. 78, 182, II.
200, 214, 219, IV. 38, V. 311). 1614: Kıröspatak 71 családfı Uh 116). 1667: „Mi nagiob es Kisseb
Tiboldi Peter ... Körispatakban lakok“ (SzTA I. 285). 1712: Körispatak (SzO VII. 190). 1733:
Köröspatak, 1750: Krispatak. 1808: Köröspatak, Körispatak (91). 1861: Körispatak Uh (28).
1888: ≈ (Kıröspatak) Székelykeresztúri js (Je 451). 1913: Kırispatak Uh vm (Az). # Lajtha L.:
Kırispataki győjtés. Bp 1955. – Crişpatac > Crişeni = Su 1: 176. 1382–1854. – 1974: c. Atid
{Etéd kzs faluja DNy-ra} [24 D]
Kıristelke * Ko (Kolozsvár-ÉK, Zsuk-É) 1326: silva Keuruser; 1332: p. Korusteluke. Zsuk É-i
felének tartozéka, a Sukiak birtoka (1326, 1332). Varjadtelke és Visa között sorolják fel, így
Kıristelke elírása lehet. Ma hn 1875. tk: Kırisvölgy, Kıristetı (Gy 3: 361; 1332-bıl Cs 5: 370.
Korustelöke).
Körizstetı Ko (Bánffyhunyad-Meregyó-DNy) 1913: Körizstetı Havasrekettye tartozérka (H). –
Frăsinet = Su 1: 246. > Scrind-Frăsinet [21 B]
Kırös 1. Or/Hsz (Kovászna-D hrs 1464) : Csomakırös.
Körös 2. Kü>Me (Medgyes-ÉK) Körös ld. Szászföld (Gy 3: 555). 1296: Keurusteluk n. földet a
káptalan és László vajda birtokcseréje rendjén átadják a vajdának (Er I. 546). 1322: Keureus, 1331:
p. Keurusteluk, 1337: Kewruz, 1343: Korus 1345: Kewrus (Tr). 1345: Kewrus; 1366: saxones de
Keurus (Cs 5: 886. Kü vm. 1509: Szászföld). 1516: Koresch Medgyes széki összeírásban: 65 lakos,
iskolamester. 1587: Nagykeoreos. – E: fl. 72. A: fl. 36 (Dé 27). Szász lakói mellé románok
települtek. 1733: Kurts, 1750: Kürcs, 1805: Kirts. 1808: Körös (Szász-), Kirtsch, Kris Med (90).
1861: Körös, Kirtsch, (r) Krisch {!} Med (36). 1888: Körözs (Kirtsch, Kurcsin) KK Erzsébetvárosi
js (Je 452). 1913: Küküllıkırös KK vm (Az). – 1909/19: Curciu, K, Kirtsch, L 1102: r 695; n
(61). = Su 1: 184. 1322–1913. – 1974: c. Dîrlos {Darlac kzs faluja É-ra} [35 B]
571