Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
abban cseh és más külföldi katonákat tartanak. Mátyás király azonban 1482-ben védelmezi a
Károlyiakat mint akik (László) „nec caststrum neque fortalicium sed domum (lapideam) pro
habitatione sua in oppido suo“ építenek (Cs 1: 466). 1477: opp. Karol. Már I. Lajos királytól
nyertek jogot heti, késıbb Zsigmond és Mátyás királytól több ízben heti és országos vásár tartására
(Cs 1: 468).
*1529: Károlyi Gáspár ref. lp, író, a teljes Biblia (1590) elsı magyar fordítója (–1591, Vizsoly).
*1543: Károlyi Péter hitvitázó, debreceni püspök (–1576.IV.10., D).
1592: Károlyi Mihály levele (kérelme) Hardegg Ferdinándhoz kıházának megerısítésére (domum
lapideam Karoliensem ... Géresi III. 561).
1723: Piarista rendház, 1738: Görögkatolikus ruszin templom, 1769–1778: Katolikus templom,
1795: Református templom épül.
1808: opp. Károly (Nagy-) (79).
1888: N-K Sza Nagykárolyi js szh (Je 524 & Szent-János és Korparét psz, Kláramajor). (1897:)
„A gróf Károlyi György-tér parkhoz szögellı végében külön bekerített kis kert van, a hol üdezöld
pázsitterületen Kölcsey Ferenc szobra látszik ki az alacsonyra nyírt bokrok közül. Födetlen fejjel ül
koszorús költönk, mintegy méla tőnıdésben. Ezt is Kallós Ede szobrász mintázta; érczbe
Barbediennél öntötték Párisban. 1897-ben leplezték le“ (Sza vm, 1910). (1918 u. elıbb
megcsonkították, majd eltőntették. RMSzó, 2001.VII.5.) Nk-I.: Kalazanci Szent József-templom,
b: VIII.25. Nk-Kápolna Szent Háromság-templom. Nki m. g. k. t: Mihály és Gábor fıangyalok, b:
XI.8. (RKNt 1999).
*1811.XII.12.: Gaál József író, költı (–1866.II.28., Pest). *1822.II.3.: Barna Ignác költı,
mőfordító (– 1894.XI.23., Bp). *1825.V.23.: Barna Ferdinánd nyelvész, Kalevala-fordító (–
1895.VII.21., Bp).
*1845.IX.9.: Acsády Ignác hírlapíró és történész (–1906.XII.17., Bp).
*1880.VI.10.: Kaffka Margit író, költı (–1918.XII.1., Bp).
1913: Nagykároly Sza vm (Az). 1920: határváros. # Bura L.: Nagykároly környéki tájszók (NyIrK
1968.1.127-130). – Nagykároly és Vidéke hetilap 1990-tıl. 2001: Kölcsey-emléktábla a volt
vármegyeház falán. – 1909/19: Careii-mari, Nk, L 15 382: r 297; m; 2139 zs (38). Carei = Su 1:
121. 1320–1851. [11 A]
Nagy-Küküllıvármegye, 1876-tól; szh Segesvár; járásai 1888 (Je 40-41): 1. Bolya-berethalmi
(szh: Medgyes), 2. Keresdi (Segesvár), 3. Kıhalmi, 4. Szentágotai járás. – 1913: 1. Kıhalmi, 2.
Medgyesi, 3. Nagysinki, 4. Szentágotai járás (Az 440).
Nagylak 1. Csa (Arad-Ny, a Maros j. p.) 1192: in Morus t. ad 6 aratrum; 1313: Noglok; 1334:
Petrus sacerdos de Noglok. A Monoszló-nem birtoka. Vsz ezzel azonos a nem 1192-i
birtokösszeírásának „marosi“ birtoka 6 eke földdel, halastóval, nádassal és kaszálóval, mely
felerészben Makariás ispáné, felerészben Kenézmonostoré volt. Késıbb a Makariástól leszármazó
Egyed fia Gergely uradalmának központja, melyet 1313-ban az esztergomi Sz. Adalbert-egyházra
hagyott tartozékaival együtt. Papja 1334 I: 2 báni pápai tizedet fizet (Gy 1: 865). 1514.V.24.
Székely Dózsa György hadai felgyújtják a Jaksicsok nagylaki várát, ahol Báthory és Csáky emberei
apátfalvi gyızelmüket (V.23.) ünneplik. 1514.V.28. Székely Dózsa György (aki idıközben
megkapta a hadjáratot betiltó királyi rendeletet) Nagylakon kivégezteti Csáky Miklós csanádi
püspököt és a fogságába esett köznemeseket.© 1806: Nagy Lak (21 X-Y 41). 1808: Nagy-Lak h.
1828, 1854: oppidum Nagy Lak. 1888: ≈ (Nagylaku) Csa vm Nagylaki js (Je 525). 1913: Nagylak
Csa vm. 1920: határváros. – 1909/19: Nădlac, N, L 13 631: r 4358; szlovák, m, zs, szerb, n, c
(120). = Su 1: 421. 1313–1851. [31 A]
Nagylak 2. Fe (Marosújvár-K) Határában római kori dák telep (László A.). 1288: p. Noglak ... ab
utaque parte fl-i Morus (Gy); 1288: ≈ (Er I. 439). 1293: p. Naglok; 1301: t. Noyglak; 1331:
710