Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
Ligetes 2. KrSzö 2. (Lugos-É) 1956: Ligetes Nırincse tartozéka. – Lighitiş = Su 1: 359. {1981
Ø}
Ligetes 3. * Te (Lugos táján) 1444: Legetes, Felsewlegetes a. n. Chyura Zsidóvár 11-12. tartozéka
volt (Cs 2: 15. Zsidóvár). 1493: Lygethews (Cs 2: 48. Legetes). 1529: Legethys, 1539: Lygethys
(Pesty: Szörény II. 296). – Su 2: 362.
Ligetfı Bi (Belényes-DK, j. o. a Fekete-Körösbe ömlı patak mellett) 1588: Ligetfw; 1600:
Dombrouani (Jakó 235) 1808: Dumbrovány, Dumbravany (46). 1851: Dombrovány, Bi vm,
hegyes-völgyes vidéken, 540 n. e. óhitő lak. s anyatemplommal. Van egy pataka. Birja a váradi
görög püspök (Fé 1: 274). 1888: Dombrovány Vaskohi js (Je 297). 1913: Dombrovány Bi vm
(Az). – 1909/19: Dumbrăvani, Dumbrovány, L 293: r 275; zs, m (69). > Dumbrăveni = Su 1: 213.
1588–1851. > 1974: Dumbrăvani c. Bunteşti {Bontosd kzs faluja; DK-i hrs} [21 C]
Ligorócz Kr~Szö (a Duna mellett) 1421: Lygoroch, 1423: Lygoroucz puszta (Cs 2: 104). =: ≈
(Pesty: Krassó II/1. 315). – Su 2: 364.
Likaskı 917 m magas bérc Hu vm keleti végén 1299: Licaskew (Gy 3: 277/4).
Limba Fe (1808) : Lomb > Lombfalva.
Limpérd * Hu (Vajdahunyad-Ny, Limpért psz Gavosdia m) 1506: v. Limperd; 1506, 1510: v.
Lymperd. ¤Hunyadvár tartozéka (Cs 5: 106). 1825: Vetus Limpert, 1835: Novus Limpert, 1854: O
Limpert, Felsı Limpert, AlsóLimpert, Ober und Unter Limpert, Limpert, Limpertul Vechiu,
Limpertul de Sus, Limpertul de Jos (Su). – Limpert = Su 1: 359. 1506–1854. {Gavosdia tartozéka}
{1981 Ø}
Lindenfeld (1888) KrSzö : Karánberek.
Lindzsina Hu (Vajdahunyad-D) 1446: Lensene; 1487: Lyngzyna; 1515: Lenczene, Lenczyna,
Lengyena. 1453: ¤Déva vár tartozéka; Lincsinai ~ Lindzsinai, L. Supa és Oláh-birtok (Cs 5: 106).
1630: Lincsina (Amlacher 212). 1733: Linjina, 1750: Linczina, 1760–2: Lindsina. 1808:
Lindszina, Lintschin, Lincsina (98). 1861: Lindsina Hu (22). 1888: Lindsina (Lindzsina)
Hátszegi js (Je 474). 1913: Lindzsina Hu vm (Az). – 1909/19: Lingina, L, & Bălana (Balána), łaŃa
(Czácza), L 560: r 554 (103). > 1964: Izvoarele = Su 1: 312. 1446–1964. – 1974: c. Teliucu
Inferior {Alsótelek kzs faluja D-re} [33 D]
Lipamezı * Sza (Lippó mellett) 1493: Lypamezew Szinér várához tartozott (Cs 1: 479). – Su 2:
364.
Lipkó Kr (Resicabánya-Ny hrs) XV: nobiles et kenesii de Ilyed, Lypko et Mihald districtuum (Cs
2: 104). 1598: Moyselupak, 1785: Lupak (Pesty: Krassó II/1. 414). 1808: Lupak (100). 1851: ≈, Kr
vm, horvát falu, 918. r. kath. lak., templommal. Birja a kamara (Fé 3: 51). 1888: Lupák KrSzö
Resicai js (Je 481). 1913: Kiskrassó KrSzö vm Resicabányai js (Az). – Lupac = Su 1: 369. 1598–
1851 {1913}. + 2: 364. [42 C, D]
Lipócz Ar 1278/XVIII: t. Lipócz. Pál bán a solymosi várral együtt unokaöccsére: Pósa ispánra
hagyja. Ma városrész Lippa határában, Solymossal szemközt. 1876. tk: Lipovitza, Hnt. 13:
Lipovicza (Gy 1: 180). – Su 2: 363.
Lippa Ar (Arad-KDK, a Maros b. p.) 1315.V.13: D. in Lippwa. Károly király (An 4: 78); ...
1317.II.22: D. in Lipuua (407). 1324: Tomam vaivodam, tunc castellanum de Lypua et Hoznos;
1335: Paulus Crispus de Lypua pro se et Paulo dicto Saar; 1333–5: Nycolaus plebanus de Leypua,
dominus Nyc. ... cum sociis suis, Nyc. de Lippua. A Maros partján települt, ott, ahol a folyó az
Alföldre ér. Jelentıségre csak Károly király idejében emelkedett, midın az 1315–17. években a
királyi udvar több ízben itt tartózkodott. 1325-ben Károly, nagybátyja, Toulouse-i Sz. Lajos
tiszteletére kolostort alapított a ferencesek részére. Vára már 1324 elıtt állt. 1335-ben két lippai
lakos kétségbevonta Tamás fia Balázs nemességét, akinek birtokos szomszédai Deák Gál mester,
Héder nb. László székely ispán [a Kerekegyházi Lackfiak ıse] és a csanádi püspök. Plébánosa ill.
614