Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
1913: Máramarossziget Mm vm (Az). 2002-ben önálló magyar középiskola létesült. 2004-ben
magyar lakossága 6500 (13%). *1928: E. Wiesel Nobel-békedíjas amerikai egyetemi tanár.
2002.VII.29.: jelenlétében emlékházzá avatták 1944-ben német haláltáborba hurcolt családja
egykori lakását. – Sighet > 1909/19: Sighetul Maramurăşului, Mmsz, L 17 445: r 1697; zs, m,
rutén, n (163). > Sighetul MarmaŃiei = Su 2: 119. 1334–1851. > Sighetu MarmaŃiei [3 C]
& Szigeti XVIII. szd: Szigeti gyalui kisnemesi család. 1727 Szigeti István (Gyalu 267); 1737:
Szigeti Ferenc (365), Szigeti Zsigmond (370). 1737 Lóna (Ko): Szigeti Zsigmond jobbágy (II. t).
Máramarosvármegye
# Cs 1 (1890): 443-462. Bökenyi D.: Máramaros vármegye tanügyének múltja és jelene. Mmsz
1894. Apsai Mihályi J.: Máramarosi diplomák a XIV. és XV. századból. Máramaros-Sziget 1900.
Bélay V.: Máramaros megye társadalma és nemzetiségei a megye betelepülésétıl a XVIII. század
elejéig. Bp 1943. – Popa Radu: łara Maramureşului în veacul al XIV-lea. Buc. 1970. Heller G.:
Comitatus Maramorisiensis, Comitatus Ugocsensis. München 1975. Gy 4 (1998): 109-129.
Az "Orosz havasok"-nak nevezett Keleti-Kárpátok s az Avastól és Gutintól a Radnai-havasokig
terjedı hegyvonulat szögében terült el. Hegyeibıl ismeretes a DK-i részeken emelkedı Széphavas
(1353: Alpes ... Zephauas, 1390: mons Zepheg), Hegyorr (1353: supercilium montis Heghor) és
Makszembérc (mons Makzemberch), a déli hegyvonulatból az Avastól (1389: Avas) K-re a Gutin
(1231: Guthunchowosa), a Szemerkes (1353: mons Zemerkus), a Köz(ép)bérc (1353: Kezepberch,
1389: mons Kuzberch) és a Széples (1373: mons Zepleshauasa). Vizei közül: a Borsa-hágó alatt
eredı Visó (1353: fl. Wysso ~ Viso), az Iza (fl. Iza), mely Dragomérfalvánál vette fel a
Kelemenpatakát (1377: riv. Kelemenpataka), egybefolyásuknál, Sziget elıtt a beléjük folyó Rónapatak
s a kisebb Feketepatak (1353: inter 2 fl-os Rona et Feketewpatak ~ Feketupatak). A
Kárpátok felıl jövı folyók: Oroszvíz (1353: fl. Orozuiz), Sebespatak (fl. Sebuspatak), s a kisebbek:
Jód (1353: v. Jood, 1377: riv. Jod), Sajó (1353: fl. Sospathak, 1377: v. Sayo), Kaszó, Gorgópatak,
Máramaros (1231: caput Maramors et Casu).
1119: cum in Maramorisio tempore venationis venatum ivissemus; 1231: in capite Maramors ...;
1271.XII.31.: hospites (regis) de Felzaz ... ad indagines silve Maramorisii ... incipiendo piscaturam
... possint exercere; 1272.I.6.: Dat. in Maramorisio; 1299: Nic-o woyowode comes de Vgucha et de
Maramorisio (Gy). 1301: Miklós .... Vgacha-i és Malamo[ri]sium-i comes (An 1: 28). 1303: ErK
értesíti Móric magister fia Miklós vajdát, ugocsai és máramarosi (de Maramorisio) comest
bizonyos ugocsai föld adományozásáról, s kéri, hogy az iktatást végezze el (An 1: 462).
1326 Telepítı kenézek elsı okleveles emléke Máramarosban: Sztan fia Szanisló, más néven
Barcán, a nemes Petrovay és rokon családok ıse megkapta az Iza völgyében fekvı Szurdokot a
belıle kivált Barcánfalvával, és vlach telepítésbe kezdett (Gy 4: 118).
1334/35 A vlachok legnagyobb beköltözése: Mikola fia Bogdán vajda népével Szerbia felıl
háromnegyed éven át költözött be. Beköltözése szemmel tartására a király Jánki László kalocsai
érseket, Érsomlyó (Versec) és Krassófı urát rendelte ki. Bogdán vajda és népe beköltözésének
részletei homályban vannak ... csak eredménye ismeretes: az Erdély körüli térség benépesülése
újabb vlach tömegekkel. Bogdán elıl az elıtte Máramarosba költözött Drágos vajda kimenekülni
kényszerült a Kárpátokon túli, tatárok által elpusztított moldovai oldalra, mert máramarosi falvait
az új jövevény elfoglalta és felégette, s központját elıdje egyik lakhelyén, az Iza felsı szakaszán,
Konyha faluban rendezte be (Gy 4: 118). 1435: Máramarosi sókamarai szabályzat.
Máramarosvármegye járásai (Je 38-39): 1. Huszti, 2. Izavölgyi (szh: Dragomérfalva), 3.
Ökörmezıi, 4. Szigeti, 5. Taracvízi, 6. Técsıi, 7. Tiszavölgyi (Nagybocskó), 8. Visói járás
(Felsıvisó).
Maráz * Te (Széphely mellett Maras határrész ırzi emlékét) 1333, 1335: sacerdos de Maras;
1334: Maraz (Tr). 1396.VII.: Marczali Miklós temesi ispán Maráz mellett (Te) legyızi a Krassó és
Temes vm-ben pusztító török csapatot.© 1417: opp. Maraz; 1456: Maraz. Hunyadi János kapta
650