Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf
Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf
Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Vistai András János: Tekintı – erdélyi <strong>helynévkönyv</strong><br />
Második köte<br />
határfalu. – 1909/19: Pi{l}ul-mare, Np, L 1868: r 1611; m, n (135). Pilul = Su 2: 43. 1283–1851. ><br />
Pilu [19 D]<br />
Pelbárthida Bi (Bihar-ÉNy) 1216: ioubagiones Privarti, qui sunt in v. Vodozt; 1277:<br />
Priuarthyda vel Vodosa; 1327: p. Pelbarthida; 1333–7: Paulus sacerdos de v. Perbarthida.<br />
Gutkeled nb. Privartus ispán öröklött birtoka. 1216-ban Agya és Dénes ispánok vádolták Privartus<br />
11 itteni jobbágyát. Privartus magtalan halála után a király kezére került, s István király Gutkeled<br />
nb. Juachim bánnak adta, aki a rokon Kozma fia Kozmára ruházta át. 1291–4 között a falu egyszer<br />
25, másszor 22 kepe tizedet ad a püspöknek. Papja 1333–7: évi 6 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 652).<br />
1238, 1280, 1297: Wodoz (Cs). 1316: Kis (Parvus) Cosmas comes peregyezsége a váradi<br />
egyházzal: Priuarthyda és Regun földeket egymástól határokkal elválasztják (An 4: 282). 1323;<br />
Privardhida, 1438, 1483: Pelbarthyda. Vámhely volt; Perényi-birtok (Cs 1: 619). 1808:<br />
Pelbárthida h., Parhida val. 1851: ≈, Bi vm, lapályos rónaságon, a Berettyó mellett, 653 lak., kik<br />
közt 21 rom. kath., 34 g. kath., 293 ref., 12 zsidó, a többi n. e. óhitü. Ref. és óhitü egyház. Határa<br />
3760 hold, ... Birják {többen} (Fé 3: 215). 1888: ≈ Szalárdi js (Je 571). 1913: Pelbárthida Bi vm<br />
(Az). 1920: határfalu. – 1909/19: Parhida, Ph, L 997: r 616; m; 16 zs (130). = Su 2: 26. 1216–<br />
1851. – 1974: c. Biharia {Bihar kzs faluja} [10 D]<br />
Pele KSz (Tasnád-NyDNy) 1334: Pele (Tr). 1447, 1475: Pelee (Cs 1: 562). 1450.V.: Pele-i<br />
György is vallomást tesz Nádasdot illetı birtokvitában (KmJkv 833); 1450.VII.26.: Pele-i János<br />
fiait: Andrást és Mihályt Szentkirályiak tiltják szentkirályi birtokrészük elfoglalásától (872);<br />
1458.VII.20: Pelehy-i Pál leánya Margittól, Olnoki Herczeg Mihály néhai elsı feleségétıl született<br />
fia: János zálogba vesz Do vm-i birtokrészeket (1297); 1532.I.26.: Pele-i Peley Imre özvegye:<br />
Kémeri Erzsébet, másokkal együtt, a Kémeri-jószágokból leánynegyed címén ıket illetı részek<br />
felét eladják Somlyai Báthory István erdélyi vajdának (4370). 1570: Pelee, Pelett (Kiss 411, 428).<br />
1808: Pele (126). 1888: Pele Szi Tasnádi js (Je 572). 1913; Pele Szi vm (Az, lásd még Pelekeszi<br />
Szi vm, Pele és Keszi egyesülése, ma ismét 2 helység [R]. – Piele > 1909/19: Pele, Pele, L 709: r<br />
130; m; 19 zs (132). = Su 2: 33. 1334–1854. » Becheni {Ahonnan Pele-hez küld} – 1974: c.<br />
Săuca {Szıdemeter kzs faluja DNy-ra} [11 A]<br />
Peleca ~ Pelenka Do (elírás miatt azonosíthatatlan település) 1219: Kenesey-i falusiak pereltek a<br />
Peleca-i falusiakkal két ekealjnyi föld és 200 kalangya gabona miatt; a Pelenka-i [!] falusiak arra<br />
hivatkoztak, hogy ez a terület várföld és az ı saját birtokuk (Er I. 103). – Su 2: 384. Pelenka.<br />
Peleczke * Ar (Kaprevár-É) 1471: Peleczke mint Kaproncza város tartozéka<br />
Ábrahámfiak birtoka (Cs 1: 764. Kaproncza). – Su 2: 384.<br />
a Gerlai<br />
Peles AF/TA (Topánfalva-DNy) 1835: Pele[s] (Schem. 19). 1909: Peles. – 1909/19: Peleş, Peles,<br />
v. Soholdol (132). = Su 2: 33. » Sohodol-Peleş {Ahol Peles 1850: Pelesa » Soholdol} 1974: Peleş c.<br />
Sohodol {Aranyosszohodol kzs (Verespataki js) faluja} [22 B]<br />
Peleske 1. Sza (Szatmárnémeti-ÉNy) XIII. századi archeológiai emléke a lakosság jóval korábbi<br />
megtelepedésére utal s emellett szól a templom védıszentjének, Szent István királynak a tisztelete<br />
(1486). Elsı ismert tulajdonosai a Csáky és Becsky családok voltak (Maksai 193). 1334: sacerdos<br />
de Pilike, 1339: p. Piliske, 1348: Pyliske (Tr). =: ≈; 1450: Nagpiliske (Cs 1: 483). 1352: Peleske,<br />
Pilyske; 1384: Pelyske (Csáky 109, 117, 153). 1441: Pyleske-n lakó Mihály ü: Dengeleg (KmJkv<br />
299). 1450: Nagypiliske; 1455: due Pylyske, Naghpeliske (Cs 1: 483). 1763-tól a Felsı-Tisza<br />
mentén szolgáló gróf Gvadányi József (1725–1801) többször járt Peleskén és itteni ismerıseirıl<br />
mintázta a peleskei nótárius és Rontó Pál alakját. Egy falusi nótáriusnak budai utazása, melyet<br />
abban esett viszontagságaival együtt az el aludt magyar szívek fel-serkentésére e versekbe szedett<br />
gróf Gvadányi József lovas generális, 1790. 1808: Peleske (Nagy-) (126). 1851: ≈, Sza vm, 150<br />
r. kath., 375 g. kath., 24 ref., 12 zsidó lak., g. kath. és r. kath. fil. templommal, kevés<br />
elmagyarosodó tóttal és orosszal. F. u. Becsky nemzetség fiágon, mellynek itt szép és nagy lakháza<br />
van; részt bir itt a b. Sennyei nemzetség is, és Buday (Fé 3: 215). 1888: N-P Szatmári js (Je 528).<br />
Szent József-templom, b: III.19. - m. g. k. t: Mihály és Gábor fıangyalok, b: XI.8. (RKNt 1999).<br />
778