Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
Su 1: 307. 1460–1854. {1808: Ilie mike !} – 1974: c. Gorneşti {Gernyeszeg kzs faluja DK-re} [24
C]
Ilyéd 1. (Elyéd) vár Kr (Oravicabánya-D) 1223: regale ... pr. quod Elyad vulg. appellatur; 1248:
Laurentius vaiv.: Datum in Yliad; 1312 és 1316: v-s seu p-es Matheteleke, Patrugh et Orozy in C-u
de Elyed; 1319: magister Thomas castellanus de Ilyed et Ethele fr. eiusdem de Karthal; 1325:
magistro Pose de Zer castellano de Sebus et de Elyed; 1326: magister Pousa de Zeer castellanus de
Elyed; ≈ de Zeyry ≈ de Sebes et de Ilyed; 1334: de archidiaconatu Karasow ... Blasius de Elyad;
1363: magister Ladislaus f. Zubunya comes de Keve et Gregorio ac Mychaele vicecastellani
eiusdem de Ilyed, ... v. Illyeed, ... temporibus Joannis f-i Hench, Thome de Kartal et ... magistri
Pose condam castellanorum dicti castri. Királyi uradalom központja, melyet II. Endre húgának,
Margitnak, Angelosz Izsák bizánci császár özvegyének adott haszonélvezetre, s ebben a pápa
1223-ban megerısítette ıt. 1248-ban Lırinc erdélyi vajda itt adott ki oklevelet. 1312/16-ban
ispánság {? kerület}, melyhez Mátételke, Pátrig és Oroszi (Ruszolc) is tartozott. Az itt épült királyi
vár várnagyságát Henc fia János [1323 u. budai rektor], Kartal nb. Kartali Tamás (1319) és Bor-
Kalán nb. Szeri Pósa viselte (1325–26). Várnagyai 1363-ban a kövesd(patak)i jobbágyokat ide
telepítették. Egyházának papja 1334: 17 báni pápai tizedet fizet. 1359 k. Ilyéd és Almás között
fekszik Kövesdpatak (Gy 3: 485. Ilyéd). 1248: in Yliad ... az alvinci telepeseknek (Er I. 208).
1312: az Elyed comitatus-beli Matheteleke, Patrugh és Orozy falu/b-t Károly király mint örökös
nélkül elhalt emberek birtokait Oldruh fia Dénes fiainak: Miklós, Pál, Tamás és Gergely
magistereknek adja (An 3: 418). 1316: Elyed (An 4: 370. K:-). 1378: castrum Elyad, Elyed
(Pesty: Krassó II/1. 225). 1428: opp. nostrum (regis) Elyed, 1454: districtus Ileyed, 1457: ≈ Illed,
1717: Jeladia (Pesty: Krassó II/1. 224). 1808: Illadia val. A vár omladékai tıle DK-re, az egykori
uradalmához tartozó Szokolár {: Szakalár} és Patak határán, a 664 m Cetatie hegyen (1884/91. tk)
állanak (Gy). 1981: Dealul CetăŃii 659 m {54 A; vár jele nélkül}. 1851: Illadia, Kr vm, 8 kath.,
1553 óhitü lak., s anyatemplommal (Fé 2: 132). 1888: Illadia (Iladia) KrSzö Jámi js (Je 383).
1913: Illyéd KrSzö vm (Az). – 1909/19: Iladia, Illadia, L 2144: r 2120 (95). > Ilidia = Su 1: 306.
1223–1851. + Su 2: 322. 1378. [42 C]
Ilyéd 2. * KSz (Tasnád-É, Érkávás mellett) 1219: v. Yled, Elep; 1464: Ilre, 1489: Iledtheleke,
1518: Ylled, 1722: Illyéd (Petri III. 543). – Su 2: 427.
Ilyefalva Se/Hsz (Sepsiszentgyörgy-D 7 km, az Olt jp-i úton) 1332: sacerdos de v. Helye, 1333:
Villa Elye (Tr). 1443: Villa Elie (SzO I. 146). 1431.VI.7.: Jakcs Mihály székely ispán bizonyítja,
hogy Illyefalvi Kis Gergely (Gregorius Parvus de Iliefalwa) és az odavaló székelyek némely peres
kaszálókra nézve Kálnoki Demeter székbíró elıtt egyezséget kötöttek (SzO VIII. 64). 1443: vsz a
régi helyén váras templom épül. 1461: Ilyefalva (SzO I. 190). 1612.IX.13. a brassói had elfoglalja
Illyefalva templomvárát. Ekkor „Itt való prédikátor lévén Johannes Zemerjai Elekes és innét
mintegy rabul vitetvén be Brassóba, lött azután az itt való magyar eklézsiának leki tanítója, ki
ezután 14 esztendıvel nekem jámbor ipam lın“ (Tatrosy). 1614: Ilyefalva város 138 családfı (Se
11). 1635: Erdélyi Péter pap. Illyefalva azok közé a taxalis városok közé tartozott, amelyek
elıjogokat élveztek, az államnak egy összegben rótták le pénzadójukat. 12 tagból álló
magisztrátusa volt (Szentiváni 170; Orbán B. III. 31). & 1703: Illyefalvi István Finta-jusson
Gyaluban birtokhoz jutott kisnemesi család tagja (1727: Gyalu 257/2). 1803: Botz Sámuel ref.
rectort 60 évesen is katonai szolgálatra akarják kényszeríteni (huszár családból való). 1808: opp.
Illyefalva (72). *1811: Gál Dániel (–1861), *1815: Németh László (–1893) 48-as ogy. kv,
kormánybiztosok. 1861: XXXVI. {th} Ilyefalva (m. város) Hsz (29). Ifjúsági Önképzıkör
(könyvtárának egyik darabját – Vörösmarty Kisebb költeményei. Pest 1871 – 1982-ben kolozsvári
antikvárium kirakatában láttam). Jókai és Mikszáth országgyőlési képviselıi voltak. 1888:
Ilyefalva Hsz Sepsi js (Je 384). Bornemisza-kúria. 1913: Illyefalva Hsz vm (Az). 2004 L 1000; 2/3
református, 1/3 katolikus. Illyefalva múltjáról, újjászületésérıl 2004.VI.27. Duna Tv. # Kós: Az
ilyefalvi székely vártemplom alaprajza. Erdély. Kv 1929. 47. – 1909/19: Ileni, If, L 1366: r 131; m
(96). Ilieni = Su 1: 306. 1332–1854. [37 D; L]
Illyeháza ~ Illyefalva * Bi (Cséke táján) {....} Bunyitay III. 465 (Cs 1: 611).
438