Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
Náprád KSz (Zsibó-É, a Szamos jp-i úton) 1387, 1423: villa olachalis Naprad, 1454: Napprad
(Petri IV. 141). 1472: Olah-Naprad, 1475: Naprad (Cs 1: 561). 1555.X.10.: Nabrad birtok Bélteki
néhai Drágffy Gyögyrıl Kusalyi Jakcsokra szállott (KmJkv 5418). 1636: Nagy-Náprád, 1637:
Kis-Náprád (Petri). 1733: Naprade, 1750: Nabrad, 1760–2: Náprád. 1808: Naprád, Rübendorf,
Napragye (115). 1848: Huszár Sigónak, szegénynek, az oláhok fejét vették Náprádon (Gyulay, XI.
20.) 1888: Náprád (Rübendorf) Szi Zsibói js (Je 534). 1913: Náprád Szi vm (Az). – 1909/19:
Năpradea, N, L 1104: r 973; zs, m (121). = Su 1: 421. 1387–1854. [12 D]
Narág * Te (?) 1238: terra Narag (Tr). – Su 2: 376.
Naszádos Szö (Orsova-DNy, a Duna-parton) 1598: Plavichowicza, 1690–1700: Plavicsovicza
(Pesty: Szörény II. 439). 1806: Plavischevicza (40 hh 50). 1808: Plavissevicza, (i) Plavishevica
(129). 1888: Plavesnicza KrSzö Orsovai js (Je 580). 1913: Naszádos KrSzö vm (Az). – 1909/19:
PlavişeviŃa, Plavisevicza, L 457: r 398; bolgár, n (135). > PlaviseviŃa = Su 2: 45. 1598–1913. >
1974: PlavişeviŃa [1981 Ř]
Naszód Be (Beszterce-ÉNy, a Nagy-Szamos jp-i úton) 1440: Nazod, 1450: Nazad, 1547: Naszod
(Su). 1616: Naszod (Ve: Doc. IX. 77). 1733: Naszeud, 1750: Neszeud, 1760–2: Naszód. 1764:
Naszódi határırezred létesül. A vidék fejlıdésnek indul. 1790: oppida Orlath, et Naszad (Horváth
M.: Statistices regni Hungariae). 1808: Naszód (115). 1851: a határırezred feloszlatása; a volt
határırvidék 44 faluja jelentıs vagyonhoz jut; ezt alapítványi kezelésben kulturális célokra
fordítják. 1861: Naszód Na (26). 1863.X.4.: Naszódon gimnázium nyílik. 1871-re válik teljessé;
ekkor tartja elsı érettségi vizsgáját. 1888: Naszód (Naseudu) BN Naszódi js szh, 1888: ház 445,
L 2453 (Je 535). *1893.V.6.: Bárd Oszkár költı, drámaíró (–1942.XII.19., Dés). 1913: Naszód
BN vm (Az). *1920: Oláh Tibor tanár, irodalomtörténész (–1996, Mvh). – 1909/19: Năsăud, N,
Nussdorf, L 3142: r 2364; zs, m, n (121). = Su 1: 422. 1440–1878. [13 D]
Naszód-vidék 1861: X. {th} Naszódvidék. Gyüléseit tartja Naszódon. (26. lapon felsorol 46
helységet.)
Natztha Ko (a név elírása miatt azonosíthatatlan település, hihetıleg Ko m) 1213: Natztha faluból
való István szabad emberek védıje (Er I. 54). – Su 2: 376.
Nazalas Do (?) Gy 2: 81. Noszollyal való azonosítását kétesnek írja. De: Nazalaa ld Noszoly (Er I.
M 430).
Náznán székely ág Ld Székely nemek és ágak.
Náznánfalva Msz (marosvásárhely-Ny hrs a Maros jp-i úton) 1293: Frátai Ös comes s fiai: Péter
és Miklós Nagy- és Kisméhes, továbbá Velkértelke nevő örökjogú földjük felét, minden
tartozékaikkal és haszonvételükkel, a két Méhes közötti halastóval együtt, 50 márkáért örökre
eladták Naznanus-nak és a szentkirályi székely sevienseknek (Er I. 525). 1471: Naznanfalwa-i
Tamási Péter üv (KmJkv 2020); 1534.XI.27.: Naznanfalwa-i Tamási Bernát 200 Ft-ért Méhesen
(Ko vm) halastavat vásárol (4501); 1534.XII.21.: Naznanfalwa-i Tamási Bernát a kolozsmonostori
apátság rektora (4508); 1539.VIII.27.: Naznanfalwa-i Tamási Bernát felperes és Bogáti János
alperes ügye (4720). 1579.V.25.: Exponitur nobis in persona egregii agilis Petri Zelemery de
Naznanffalwa ... ZP és Wass György mezıméhesi dézmapere; ld Fráta (Dé 15). 1580.III.23-án a
gyulafehévári hiteleshely NZP részére tartalmilag átírja a káptalan egykori jegyzıkönyve alapján
az 1293-i bejegyzést (Er I. 525). Ezt bizonyára perével kapcsolatosan kérte. 1614: Náznánfalva 9
családfı (Msz 31). 1733: Naszna. 1736: Iskoláját említik; 1793–1849: öt tanítója ismert (Sipos
129). 1733: Naszna, 1750: Názna. 1808: Náznánfalva (115). 1861: ≈ Msz (32). 1888: ≈ MT
Marosi alsó js (Je 535). 1913: Náznánfalva MT vm (Az). # Sipos G. MtT 1980. – 1909/19: Nasna,
Nf, L 544: r 355; m, zs (121). Nazna = Su 1: 420. 1453–1854. [24 C]
Náznánháza ~ Szarkad * To : Szarkad.
Nebáncs * To (Libáncs psz Marosvásárhely-É, Várhegy és Sáromberke közt) 1395: p. penitus
desolata Nebanch; 1412, 1420, 1423: p. Nebanch. 1395: a Szécsényiek cserében adják Zsigmond
714