Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
1750: Osztrovey Gureny. 1808: Osztrovel (122). 1861: ≈ Hu (23). 1888: ≈, telep (t) Malomvíz Hu
Hátszegi js (Je 559). – Ostrovel = Su 2: 21. 1439–1854. – 1974: c. Rîu de Mori {Malomvíz kzs
faluja, É-i hrs} [43 B]
Oszvaly SzD (1888) : Aszó.
Ote(j)falva * Te~Kr (Facsád táján) 1453: Otheefalva (P); 1454: Otheefalwa kettı is volt Suggya
tartozékai közt (Cs 2: 55); 1514–1516: Othe, 1597: Otthye, 1617: Oticze, 1620: Otthie (Pesty:
Krassó II/2. 91). – Su 2: 381.
Otmár Fe (Cs 5: 372) : Akmár.
Otmarest * Kr (Facsád táján) 1514: Othmarest, 1597: Othmaresty, 1598: Ottmaresty, 1612:
Otmorest, 1617: pr. Uthmaresti, 1620: Othmaresthi (Pesty: Krassó II/2. 91). – Su 2: 381.
Ottlaka Za (Kisjenı-Ny, Sikló-ÉNy) 1438: Olthlaka; 1453, 1499: Othlaka (Cs 1: 741). 1808:
Otlaka, Ottiaka Ar (122). 1851: Otlaka, Ar vm, a gyulai országutban, Simándhoz északra, 2415
lak., kik többnyire n. e. o., anyatemplommal. Határa 9899 hold, ... A helység szélén folyik a
Bugyér vize. Birja István fıherczeg, volt nádor (Fé 3: 173). 1888: Ottlaka Ar Eleki js (Je 559 &
Ottlaka-Megyes). 1913: Ottlaka Ar vm (Az). 1920: határfalu. – 1909/19: Otlaca, O, L 4260: r
3059; m, szlovák, n, zs (128). > Grăniceri = Su 1: 270. 1438–1851. [19 D]
Ottomány 1. (Oltman) Bi (Székelyhíd-ÉK) 1263: Oltman Bunyitay szerint (Cs). 1333–4:
Nycolaus sacerdos de v. Oleman, Oltman. Papja 1333–4: évi 8 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 649).
1396: Olthman (J); 1467: Oltohman (Cs; J); 1491: Olthaman (Cs 1: 618. Oltomány; Jakó 311).
1491.IV.30.: Baracsi Mihály erdélyi királyi sókamaraispán Olthoman egészbirtok zálogon bírt felét
200 arany Ft-on zálogba adja Köbölkúti Jánosnak (KmJkv 2721). *1767.VI.22.: Szentjóbi Szabó
László költı, a magyar jakobinus szervezkedés tagja (–1795.X.6., Kufstein). 1808: Otomány h.
1851: Ottomány, Bi vm, igen kies vidéken, rónaságon, szılıhegyek tövében. Van 980 lakosa, kik
48 zsidót kivéve reformatusok, s helyben papjuk. Határa 6025 hold, … Vize az Ér folyam, és egy
patak, melly 2 cserge malmot hajt. Birtokosai: Jasztabszky Ignác, Komáromy Györgyné assz.,
Szabó László, Balogh Imre, Keresztesy Lajos, Medve Dánielné, Medve Márton, Ormos örökösök,
Gulácsy Károly, Pécsy Sándornı örök., és özv. Majzikné assz. (Fé 3: 173). 1888: Ottomány
Érmihályfalvi js (Je 559). 1913: Ottomány Bi vm (Az). – 1909/19: Otoman, O, L 1051: r 25; m; 53
zs (128). > Otomani = Su 2: 22. 1263–1851. – 1974: c. Sălacea {Szalacs kzs faluja, DNy-i hrs} [11
A]
Ottomány 2. * Kr (a mai Somály területén) 1283: Butmer f. Bunna et Buda f. eiusdem de
Ocman, t-m Achoman (hátirata: super p. Athoman) (Gy). = (Er I. 397). 1349: p. Athmany ~
Achmon ~ Achmonj. Névadója, Akmán, az Agmánd-nem ıse lehetett. Neve az érmelléki Ottomány
faluéval egyezik, noha ezt a XIV. században Oltman-nak írták. Az ottományi nemesek 1283-ban
itteni földjüket 20 M-ért eladják Márk bán fiainak: Lászlónak és Mihálynak. 1349-ben Dörsök
határosa DK-en, Gesztes és Bályok között. 1423-ban Ottománytelke Gesztessel együtt szerepel
(Petri III. 433). Kémer és Bályok között, a mai Somály területén feküdt. Su II. 22 tévesen a bihari
Ottománnyal azonosítva (Gy 3: 518).
Óvári Sza (Szatmárnémeti-Ny, a Szamos b. p.) 1312: p. Ovari; 1350: Owar, v. Ovar (Tr).
Kialakulása bizonyára a XIII. század elıtt s a várispánság területén történt. Késıbbi sorsa a
Hontpázmányokhoz kapcsolódik, ebbıl a nemzetségbıl számazik ugyanis fıbirtokosa, az Óvári
család (Maksai 186). 1381, 1426: Owary penes fl-m Zamos; révvel a Szamoson 1472-ben és 1483-
ban (Cs 1: 482). 1503.V.24.: Borzási Lászlóné Darai Baráth Jusztinának Owary-ból leánynegyed
jár (KmJkv 3282-3). 1808: Óvári (122). 1851: Ovári, Sza vm, a Szamos mellett, 48 romai, 293 g.
kath., 598 ref., 6 zsidó lak., ref. és g. kath. anyatemplom. Róna fekete határa igen buja. F. u.
Mátay, Kerekes, Peley s m. t. (Fé 3: 174). 1913: Óvári Sza vm Csengeri js (Az). 1920: határfalu. –
1909/19: Ouariu, Óvári, L 1525: r 43; m; 70 zs (128). Oar = Su 2: 5. 1312–1913. – 1974: c. Vetiş
{Vetés kzs faluja, 5 km Ny-ra} [1 D]
749