Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
80). 1888: Felménes Ar Ternovai js (Je 317). 1913: Felménes Ar vm (Az). – 1909/19: Felmeneş,
Fm, L 1016: r 1001; m (73). > Minişul de Sus = Su 1: 400. 1746–1913. > 1974: Minişu de Sus c.
TauŃ {Feltót kzs faluja K-re} [32 B]
Ménesakol * Za (Vadász mellett) 1429: Ménesakol (Márki II/1. 202). – Su 2: 369.
Mentıvár To (Régen-ÉK, Magyaró határában) 1319: castellanus de Menteu; 1333: novum
castrum et edificium Menthev vocatum (Tr). 1364: castrum Mentew, 1494: castrum Mentew. 1333-
i oklevél szerint Losonczi Dénes fia Tamás (a Losonczi és L. Bánffy családok közös ıse) a
havasok közt fekvı, testvéreivel nem osztályos puszta földjén mint új várat már régebben, mintegy
2000 márka költséggel építette és alatta egy jó falut telepített. 1553: Mentheowar elhagyott vár
Monyoró helység határában. Aljában épült Váralja – 1364: p. Warallya –, de úgy látszik, nem
azonos a már 1319-ben felmerülı Monyoróval {Magyaróval} (Cs 5: 675. Mentı). 1553.XII.19.: L.
Bánffy Pál (e) tiltja Szentiványi Kendy Ferenc (sp et m) erdélyi vajdát a Mogyoro (To vm) határán
levı Mentheowar nevő pusztavár és prédium melletti Remetemezı nevő kaszáló elidegenítésétıl
(KmJkv 5261); 1554.V.16.: Remetemezı ad arcem PwztaMenteowar (To vm) tartozik (5306). –
Su 2: 369.
Menyéd Ar (Borossebes-ÉK) 1619: Also Menied, Felseo Menied (Ve: Doc. IX. 203). 1808:
Minyád ~ Menyed (109). 1851: Monyád, Ar vm, 178 óhitü lak. (Fé 3: 115). 1888: Minyád Ar
Borossebesi js (Je 508). 1913: Menyéd Ar vm (Az). – 1909/19: Minead, Minyád, L 236: r 225
(115). = Su 1: 399. 1619–1913. – 1974: c. Igneşti {Ignafalva kzs faluja, ÉK-i hrs} [21 C]
Menyháza Ar (Borossebes-ÉK) 1597: Monyásza (Márki II/2. 165). 1808: Monyásza ~ Monyaháza
(111). 1848: Néveriék Monyászáról menekültek (Gyulay, XII. 23.). 1851: ≈, Ar vm, zordon
bérczek közt, 100 német kath., 362 óhitü, 27 ref. lak. Kath. és óhitü anyatemplom; vasbányák és
hámorok, mészégetés, ásváyos meleg forrás. F. u. a Névery nemzetség (Fé 3: 115). 1888: ≈
(Menyháza) -Y- Ar Borossebesi js (Je 513). 1913: Menyháza Ar vm (Az). – 1909/19: Moneasa,
Monyásza (Menyháza), L 658: r 541; m (117). = Su 1: 406. 1597–1913. [21 C]
Menyı KSz (Szilágycseh-DNy) 1335: sacerdos de Mened (Tr). 1430.II.15.e.: Menew-i Damján fia
Tamás, Menew-i Bertalan fia Albert ü: Sándorháza (KmJkv 28); 1430.II.21.u.: Menew-i Péter fia
Antalnak Sombori János vérdíjat fizetett (31). 1435: Menye, 1439: Menew; 1450, 1474: Meney
(Cs 1: 560). 1441.X.29.: Menew-i Mihály fia Gergely által elzálogosított Menew-i jobbágytelket
Gergely nıvére: Margit visszaváltotta Bınyeiektıl (KmJkv 362); 1442.V.8.: Menew-i Gebárt
Antal és Menew-i Balázs deák fia Barla üv (461); 1447.VII.18.: Menew-i Bálint felesége: Árva
Tamás leánya: Katalin üv (615); 1451.VI.3.: Ramocsa fia: István fia Albert ü: Létavár (961);
1969.VIII.26.: Menyew-i Désházy István üv 1469.X.2.: Menyew-i Kis Albert és Szentkirályi
Menyey (ds) néhai Demeter fiai: Ozsvát és Balázs üv, Menyew-i Nagy Lászlót is (1911). Ld még
KmJkv I. 979, II. 977. 1514–1515: Iohannes Fiorentinus, Désházi István köznemes megbízásából,
reneszánsz kapuzatot, szentélyfülkét (a megrendelı címerével) és szignált keresztelımedencét
készít vörös márványból a menyıi (Közép-Szolnok vm) templomhoz.© A mőrıl bıven, a
megrendelı személyérıl eltérıen: Fejér L. (430). 1611: Menyeo, 1618: Meniı (Petri IV. 53). 1733:
Mano, 1750: Manyı. 1808: Menyö, Minyu (106). 1888: ≈ Szi Szilágycsehi js (Je 500 &
Sándorháza psz). 1913: Menyı Szi vm (Az). 1989. december közepén Temesvárról ide hurcolták
Tıkés László ref. lelkipásztort. Emlékezetére évente Menyıi zarándoklat. # Fejér L.: Menyı.
Szilágysági magyarok 1999. 429. Kép: A református templom nyugati kapuja ... és a harangláb. –
1909/19: Mineu, Me, L 994: r 541; m, zs (115). = Su 1: 309. 1335–1854. – 1974: c. SălăŃig
{Szilágyszeg kzs faluja, DNy-i hrs} [12 C]
Méra {< Mere szn. 1216; < n.R: Miro ~ Mero, vagy szl: Mira} (Kolozsvár-NyÉNy, a Nádas
terétıl balra benyúló völgyben; 415 m) {XIII-i a templom félköríves keleti ablakocskája} 1299:
Mera (Cs); =: Nicolaus vel Johannes nob-es de Mera, Nicolaus de ≈; 1326, 1332: Nic. de Mera;
1334: Nic. nob. de ≈ comes Clusiensis; 1332–4: Emericus sacerdos de ≈, Petrus ≈, Emericus ≈. A
Mérai nemesek birtoka, akik mint megbízottak az erdélyi közéletben szerepelnek (1299, 1326,
1332). 1334-ben Mérai Miklós kolozsi ispán megveszi Kóród negyedét. Papja 1332. I: 56 új báni,
671