Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
Miske Za (Kisjenı-ÉK, a Tız vize b. p., a Fekete-Köröstıl D-re) 1249: Myske; 1332: sacerdos de
v. Micke, Mikce; 1334: Myk, 1335: Miske, 1337: Miche, 1341: Myke (Tr). 1332–7: Myske, 1438,
1453: Miske (Cs 1: 740). 1808: Miske (109). 1851: ≈, Ar vm, lapályos, eıs vidéken. Van 1896 n. e.
óhitü lakosa, temploma, jeles uradalmi épületei. Róna hára 10 899 hold, ... Vizei a Tız, Szartos,
Leveles folyók, Tölgyes, Szarkafok tavak. Birja István fıherczeg, volt nádor (Fé 3: 92). 1888: ≈
Ar Kisjenıi js (Je 509 & Liváda, Józsimajor és Tresztia psz). 1913: Tızmiske Ar vm (Az). –
1909/19: Mişca, Miske, L 1704: r 1513; m, zs (115). = Su 1: 401. 1249–1913. [20 C]
Misketelke * Ko (Kolozsvár-ÉK, Zsuk és Fejérd közt) 1213: Chekez curialis comes Misca
comitis; 1219: iobagiones Miske c-is ... Shekedz, cur-i c-e Myske; 1326: t. Mysketeluke. Nevét
feltehetıen arról a Ko vm-i Miske ispánról kapta, aki a Váradi Regestrumban két helyen szerepel
udvarbírájával, Csegezzel együtt. Cseges 1213-ban vádolta Ilarius fia Jordán jobbágyait: Tecus-t,
Dedemer-t és Sumpou urat. 1219-ben Agha ispán özvegye vádolta Miske ispán geszterágyi
jobbágyait, amikor Csegez ítélkezett. Misketelkét Zsuk határleírásában, a Zsuk, Ondótelke és
Fejérd határát alkotó hegy alatt említik. Valószínőleg azonos a Fejérd határában fekvı Telekfalva
psz-val (1880. tk). Hnt. 13: Telekfarka (Gy 3: 364). 1326: t. Mysketeluke. (Cs 5: 384). – Su 2:
374. 1326.
Miszbánya Sza (Nb-Láposb-ÉNy) 1555: Miszt (Wenzel, 229). 1808: Misztbánya (109). 1851:
Misztbánya Handal, Sza vm; igy neveztetnek a misztótfalusi bérczek közt levı alsó és felsı királyi
munkás helyek, összesen 46 romai kath., 448 g. kath. lak., s a kohók körül 75 házzal. Ezek csupán
a bányák körül való munkából élnek (Fé 3: 105). 1888: ≈ (Misztru) Nagybányai js (Je 509). Szent
Lélek-templom (RKNt 1999). 1913: Miszbánya Sza vm (Az). – 1909/19: Nistru, Mb, L 398: r 182;
m s más nz (122). = Su 1: 427. 1555–1913. [2 D]
Miszelecz (?) * Ar (Vinga és Ság közt) 1471-ben Keszi Balázs deák a csanádi káptalannak adja
Miszelec birtokot (Cs 1: 785. Keszi). – Su 2: 371.
Mittye Be (Naszód-Ny, a Nagy-Szamos jp-i út mellett) 1547: Mititel, 1577: Mittitew, 1695:
Mitité, 1717: Mitite (Su). 1733: Mititej, 1760–2: Mititei. 1808: Mitite ~ Mititej, Mitit, Lunká Be
(109). 1861: Mititej Na (26). 1888: Mititej (Mititeiu) BN Naszódi js (Je 509). 1913: Mittye BN
vm (Az). – 1909/19: Mititei, Mititei, L 726: r 714 (115). = Su 1: 401. 1547–1854. {1808: Mitit !}
– 1974: c. Nimigea {Magyarnemegye kzs faluja} [13 D]
Mlecs {< Mleč: Velence szláv neve} hegyek Venice és a szomszédos Páró hegyvidékén. 1875. tk:
Vrf. Mleci (604 m), Mleczi (640 m), Mlecs (782 m). {1981 Atlas egyet sem ismer}
Mócs Ko (Kolozsvár-KÉK, a Régeni úton) 1219: Mochy falubeli dobokai várnépek, Queduelen,
Tynta és Péter várjobbágyok támogatásával, azt állították Teleguen fia Cunpurdinusról, hogy nincs
földje és erıvel elfoglta földjüket. İ viszont azt mondta, hogy földjének felét örökjogon birtokolja.
Az ügyet a király parancsára tárgyaló Demeter magister a feleket Szil faluból való Adorján
poroszlóval Váradta küldte. Ott az említett várnépek és várjobbágyok kitértek a próba elıl,
elismerve, hogy Cumpurdinus [!] a vitatott föld felét örökjogon birtokolja (Er I. 102). 1329: t.
Mooch (Cs). 1332–5: Joannes sacerdos de ≈, Moch. 1337: Nicolaus de ≈. Micsi Miklós 1337-ben
kiküldött nemes. Papja 1332 I: 60, 1332 II: 80 új báni, 1333 I-II: 80 keresztes báni, 1334 I: 7 gs,
1334 II: 8 gs, 1335 I: 10 gs pápai tizedet fizet (Gy 3: 364). 1419: Machy; 1430: p. Moch; 1498: p
≈. Szentkirályi, Batizházai, Forrai, Mocsi, M. Miskefi, Farnasi Veres s más birtokosoké. Hn 1456:
Királyerdeje (Cs 5: 384).
1587: Moczy. – E: fl. 10, A: fl. 3 den. 34 (Dé 55). 1733: Mots, 1750: Mocs, 1805: Mócs. 1808:
Mocs h. 1861: ≈ Ko (13). 1888: ≈ Ko Mocsi js szh, ház 294, L 1542 (Je 509). *1912.IX.13.: Kiss
Jenı költı, mőfordító (–199?, Kv). 1913: Mocs Ko vm (Az). – 1909/19: Mociu, M, L 2111: r
1241; m, zs, c (116). = Su 1: 403. 1219–1854. [23 A]
Mocs * Kü : Bábahalma.
689