Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
szabadságokba: (1.) Minden ekés telepes évente Szent Mihálykor {IX. 29.} 1 királyi fertót, minden
háztulajdonos, de nem ekés telepes 3 pondust és minden {más lakos} (inquilinus) 1 1/2 pondust
tartozik fizetni földbér (terragium) címén. (2.) Minden 60 háznép 1 jól felszerelt katonát tartozik
adni a király seregébe. (3.) Bírót (villicum) maguk közül szabadon választanak, aki minden ügyben
ítélkezik, kivéve emberölés, lopás, rablás, gyújtogatás és sebesítés (vulneris, quod vulgo dicitus
boyseb) esetében, amikor a király bírája a városbíróval együtt ítél. (4.) A bírság kétharmadát a
királybíró, egyharmadát a városbíró kapja. (5.) Erdély határain belül áruikkal vámmentességet
élveznek. (6.) Szabadon választanak papot ill. plébánost. (7). Szabadon bírják Kolozsvár körüli
földjeiket. Az új helyzetnek megfelelıen királyi ispánt nevezett ki Beszterce, Kolozs vm és
Kolozsvár élére, a besztercei Henning fia Jánost. 1322-ben a király védelmére kelt a városnak: a
vajdát eltiltotta attól, hogy a polgárokat és telepeseket a szabadságaikban megállapítottakon felül
adókkal terhelje. 1326-ban Pok nb. Istvánt, Fejérd birtokosát eltiltotta a polgárok birtokában levı
Bottelke használatától. A gyarapodó polgárság soraiból gazdag patríciusnemzetségek emelkedtek
ki, akik a város vezetéséért elszánt küzdelmet folytattak. A régi bíró: Stark comes és a rokonságába
tartozó Székely pártjával szemben Felicián fia Péter, Henning fia Bertalan és „Magnus“ Péter
polgárok nemzetségei 1327-ben fegyvert ragadtak, megtámadták a városban Starkékat, rengeteg
anyagi kárt, sebesülést és két halált okozva. Ezért a nádor hőtlenség bőnében marasztalta el ıket,
15 éves pert és újabb háborúskodásokat indítva el vele. 1331-ben a király, kárpótolva a polgárokat
azért, hogy a Bazaráb ellen viselt havaselvi hadjáratban a király seregében súlyos veszteségeket
szenvedtek, az alábbiakkal terjesztette ki kiváltságaikat: (1.) Nem tartoznak megjelenni a nádor,
erdélyi vajda vagy más hatóság győlésein. (2.) Az ellenük pereskedık az ı bírájuk és a király által
kinevezett kolozsvári comes elıtt, körükben tartoznak vinni a pert. (3.) Bármely bőnt elkövetı
bőnöst, nemest vagy nemtelent elfognak határukon belül, s a városbíró és a király által kinevezett
comes ítélkezik felette. Végül engedélyezte, hogy a Feketeerdı (Gyalui-havasok) megközelíthetı
részeibıl [épület-]fát hordjanak, eltiltva a vajdát és a püspök tisztjeit, hogy akadályozzák ıket
benne, vagy az odamenıket vámokkal zaklassák. Ugyanekkor megerısítette 1316-i és 1322-i
kiváltságlevelüket. A király Kolozsvár ispánjává Rimai Miklós létai várnagyot nevezte ki (1331–
32), ennek hatalma azonban rövidesen elégtelennek bizonyult a belsı harcok leverésére. A városból
kikerülı elsı értelmiségiek: Kolozsvári János, a szebeni polgárok prókátora (1322) és Pál fia Jakab
váradi kanonok (1332). A Szent Mihály-templom plébánosa 1332 I: 1 sectinus híján 5 fertó, 1333:
2 1/2 M, 1334 I: 56 gs és 1 sectinus híján 1 fertó, 1334 II: 80 gs, 1335 I: 30 gs, 10 pensa pápai
tizedet fizet. Az ispotály ügyvédje 1332 II: 40 új báni tizedet ad. A kolozsi esperes 1333: 128 gs,
1334: 2 M pápai tizedet fizet (1 M = 64 gs). A pápai tizedlajstromból kiderül, hogy Észak-
Erdélyben 1333-tól itt vert báni dénárokkal is fizettek, ami a kolozsvári pénzverıkamara
meglétének elsı jele. 1336-ban a király a város 1316-i kiváltságlevelének átírásakor a földbérre
vonatkozó cikkelyt úgy módosította, hogy a város évente egy összegben fizet adót, éspedig 62 ezüst
M-t. Csütörtökön tartott hetivására (1337) kikiáltás színhelye (Gy 3: 356-360. 358: Kolozsvár a
XIV. század elején, tk).
1369.III.24. Kolozsvár városa a helybeli szőcsök céhének érdekeit védi az idegen szőcsökkel
szemben. (Céhek elsı említése.)©
1427 Garamszentbenedek: a szárnyasoltár kálvária-képén Zsigmond király ábrázolása római
centurio alakjában. Kolozsvári Tamás – magister Thomas pictor de Coloswar – munkája.
1432: a Szent Mihály-plébániateplom építésének befejezése.
*1443.II.23.: Hunyadi Mátyás, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet másodszülött fia, 1458-tól
Magyarország királya (--1490.IV.6., Bécs).
1444.IX.21., Orsova: Ulászló király kegyelemlevele visszaállítja Kolozsvár sz. kir. vs régi
szabadságait és kiváltságait (melyeket Budai Nagy Antal hadának befogadása miatt 1438-ban
elvesztett).
1453: a kolozsvári polgárok névlajstroma (nyelvemlék) a középkorból ismert felsorolások közül
egyik legelsı; 553 (többnyire magyar) nevet tartalmaz (Az Unitárius Kollégium könyvtarában
ırizték. TT 1882. 523-541. Szabó K.).
544