Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
2: Mezö Madaras. 1808: Madaras (Mezı-) (101). 1861: M-M Msz (32). 1888: M-M MT Marosi
alsó js (Je 503). 1913: Mezımadaras MT vm (Az). # Sipos G. MtT 1980. – 1909/19: Mădăraşulde-Câmpie,
Mm, L 2807: r 902; m; 41 c (107). > Mădăraş = Su 1: 382. 1332–1854. [23 D]
Madarász 1. Bi (Szalonta ÉK hrs) 1291–4: in Madaraz; 1333–7: Nycolaus sacerdos de
Madaraz. Nevét királyi madarászokról kaphatta. Papja 1291–4 között 1 unciát ad a püspöknek;
1333–5: évi 8 gs, 1336–7: évi 9 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 641). 1458, 1482: Madaraz (Cs 1:
615). 1461.I.3.: Madaraz-i Sebestyén özvegye Katalin üv (KmJkv 1500); 1475.XI.22: néhai
Madarászi István fiai: László és János nevében is tiltják Ugrai Györgyöt attól, hogy néhai
Madaraz-i László Szentkirály, Magyarókereke, Hynthelke és Székelyjó (Ko) birtokbeli részeit
elidegenítse (2196). Ld még KmJkv II. 969. 1808: Madarász h. 1851: ≈, Bi vm, 1200 n. e. óhitü
lak, s anyatemplommal. Határa 2544 hold, ... hatarát a Korhany és Kákás ér futja végig. Birja
Klobusiczky János (Fé 3: 55). 1888: ≈ Nagyszalontai js (Je 483). 1913: Madarász Bi vm (Az). –
1909/19: Mădăras, M, L 1020: r 925; m, zs (107). = Su 1: 382. 1291–1851. [20 A]
Madarász 2. Sza (Erdıd-É hrs) 1366: Madaraz, 1481: Madaras. Madarászi család említése;
Madarásznak a szomszédos Szatmárnémetivel fennáló kapcsolatáról a falu eredetére is
következtethetünk (Maksai 170). 1808: Madarász (101). Szent Mária Magdolna-templom, b:
VII.22. (RKNt 1999). 1851: ≈, Szathmár és Erdıd közt inkább lapályos téren: 1075 g. kath., 321
{n.} r. kath. lak., kik magyarul is tudnak. Görög kath. anya, r. kath. fiókegyház, 167 telkesgazda,
63 zsellér, 26 lakó, 6 kézmüves. Határa 9000 hold, ... Birja gr. Károlyi Lajos (Fé 3: 55). 1888: ≈
Erdıdi js (Je 483 & Homoród és Flóra psz, Gyarmat). 1913: Nagymadarász Sza vm (Az). –
1909/19: Mădăras, Nm, L 1799: r 1370; n, m, zs, c (107). = Su 1: 382. 1366, 1481, 1828, {1851}.
– 1974: c. Ardud {Erdıd kzs faluja} [11 B]
Madarsák Za (Honctı-D, a Fehér-Körös mellékvölgyében) 1441, 1445: Madarsakfalwa; 1525:
Madersak Világos várhoz tartozott (Cs 1: 739). 1808: Madrizesty Ar (101). 1851: Madrizestyi, Ar
vm, nagy hegyek közt, 623 óhitü lak., s anyatemplommal (Fé 3: 56). 1888: Madrizest Ar
Borossebesi js (Je 483). 1913: Madarsák Ar vm (Az). – 1909/19: Mădrijeşti, Madrizest, L 762:
710; m, n (108). > Mădrigeşti = Su 1: 382. 1441–1913: Madárszák {!}. – 1974: c. Brazii {Raj kzs
faluja DNy-ra} [33 A]
Madéfalva {< Amadéfalva} Cs (Szereda-ÉÉNy, az Olt bp-i úton) 1567: Amadeffalwa (SzO II.
221) 44 kapu (Venczel 35). 1570: Amadefalwa, 1576: Amadéfalva SzO II. 271, 288). 1592: Ráncz
István amadefaluj (SzO 2). 1602: Madéfalva (SzO V. 144). 1614: Madéfalva 108 családfı (Cs 20).
1635 Pálfalva (Uh): Lukács Mihály Madefalui pap (SzO). *1727.IX.21.: Zöld Péter plébános, a
moldovai csángó magyarok történetírója (–1795.VI.25., Csikrákos). *1747: Szentes Antal Regináld
csiksomlyói ferences tanár, drámairó, a székelyudvarhelyi rendház fınöke (–1806.VI.25., Szuh).
1808: Madéfalva ~ Amadéfalva (101). 1861: Mádéfalva Cs (30). 1888: ≈Felcsiki js (Je 483).
1913: Madéfalva Csik vm (Az). 1980-ban 3 tízese: Alszeg (a fıúton), Patakelve, Vargaszeg
(Gazda J.). – 1909/19: Madefalău, Mf, L 1698: r 39; m (108). > Siculeni = Su 2: 119. 1567–1854.
[25 D]
Madéfalvi-Hargita 1709 m hegység Csik vm-ben. – Harghita Siculeni.
Madjafalva * Za (Kıkaró mellett) 1441: Madyafalva, 1445: Madjafifalwa Világos várhoz
tartozott (Cs 1: 739). − Su 2: 365.
Madrest * Kr (Facsád táján) 1620: Madrest (Pesty: Krassó II/1. 14) a Marzsinai kerületben. – Su
2: 365.
Madrizest Ar (1888) < Madarsák Za.
Mág Fe (Vizakna-DNy) „Csernavoda (Mág) a német Feketevíz (Schwarzwasser) falu területére
ültetett román telepítvény“ (Gy 2: 158). 1488: Awer Blesdorff, 1508: Bleschdorf (Berger 54). 1733:
Mágh, 1750: Mag, 1760–2: Mág. 1808: Mág ~ Maág, Schärdörfel (101). 1861: ≈ AF (6). 1888: ≈
(Schardörfel) Sze Szelistyei js (Je 483). 1913: Mág Sze vm (Az). – 1909/19: Mag, Mág,
637