Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
ágostonosok igényeltek, a Berzava szigetétıl, amelyen a Szőz Mária-kápolnát emelték, D felé, a
Szent Üdvözítı-egyházig, valószínőleg a plébániatemplomig tartott, majd a nagy úton DNy felé
haladt a határ a [berzavai] hídig és a Bord folyóig, s végül a Berzava szigeténél ért véget. ÉNy felé
Elek bán földjével volt határos. Eszerint kétségtelen, hogy Mezısomlyó nem azonos a Moravica
partján fekvı, új elnevezéső Mezısomlyó faluval (Lip.: Nagy-Semlak h., Gross-Schemlok g.,
Morava val.; Hnt. 26: Mezısomlyó, R. Şemlacul mare, ezt ld. Asszonylaka alatt), hanem a Sümeg
hegy (1884/68. tk) és a Berzava között fekvı Sümeg-Flur helyén terült el, inkább a Berzava felé, ti.
a Somlyó- (ma Sümeg) hegyen épült vár a középkor végén nem Mezısomlyó, hanem Kissomlyó
vár nevet viselt; Kissomlyó lehet Mezısomlyó határosa D-en a hegy D-i oldalánál, míg a mai
Vársomlyó (Lip.: Kis-Semlak h., Klein-Schemlok g., Monastir val.; Hnt. 26: Vársomlyó, R.
Şemlacul mic) az újkorban települt a görögkeleti monostor köré. 1278 és 1290 tavaszán IV. László
király itt adott ki oklevelet. Valószínő, hogy a hegyen a vár a XIV. szd elejére felépült, mert Kácsik
nb. Mihály fia Simon 1322-ben a Székelyföld és Beszterce mellett Mezısomlyó ispánságát viselte.
Vásárja vm-i kihirdetés színhelye (1330). 1331-ben a csanádi káptalan az idevaló „vendégeket“
Vajamezeje, Karulyos és Vara(s)d birtokába akarta iktatni, de a Himfiek ellentmondtak. Plébánosa
1333: 1/2 M, 1334: 1/2 M és 30 báni pápai tizedet fizet. 1343: Gatály (Gátalja), 1389: Ermény
határosa. Ma psz Gátalja határában DNy-ra, 1884. tk: Sümeg Flur, V(alea) Sumiga; vö. Hnt. 13:
Sümeg hegy (Gy 3: 493-494). 1370: congregatio generalis prope civitatem Mezeusumplyo, 1437:
cives et hospites de Somlou maiori (Pesty: Krassó II/2. 171). – Su 2: 170. {Nagysemlak >
Mezısomlyó}
Mezıszentandrás Ko (1913) < Szentesháza.
Mezıtelek * Bi (Várad táján, Jákóhódos mellett) 1447: Mezethelek (Csáky 388). – Su 2: 369.
Mezıújfalu To (Ludas-K) 1355: p. Vyfalu (Tr). 1473: p. Wyfalw; 1500: p. ≈. vsz 1509: ≈. Kerelıi,
Kiskendi Baládfi, Hosszúaszói; 1509: Meggyesi Alárdfi-birtok (Cs 5: 743. U -b). 1733: Vajdej,
1750: Vajdyej, 1760–2: Mezıujfalu. 1808: Újfalu, Vajdejej (175). 1861: Ujfalu, Vájgyé jéj {!} To
(11). 1888: Mezı-Újfalu (Vaidei) TA Marosludasi js (Je 504). 1913: Mezıújfalu TA vm (Az). –
1909/19: Vaidei, M, L 494: r 487 (191). Vaideiu = Su 2: 223. 1366–1854. – 1974: c. Ogra
{Marosugra kzs faluja É-ra} [23 D]
Mezıújlak Ko (Teke-DNy) 1296: Kán nb. László erdélyi vajda Wylok-ot cserébe adja a
káptalannak (Er I. 546). 1329: t. Wylak; 1332–5: Albertus sacerdos de Wylok, Wylak, Joannes ≈ de
Vylok. Septér határosa; az erdélyi káptalan viszolyai uradalmának része (1329). Papja 1332 I: 22,
1332 II: 11, 1333 I: 12 régi báni, 1334 II: 10 dénár, 1335 I: 1 gs, 4 régi báni pápai tizedet fizet (Gy
3: 377). 1465: plebanus de Wylak; 1495: p. Septer a parte p-is ≈ a plaga orientali a qoudam lapide
magno metali usque ecclesiam lapideam hungaricalem; 1515: p. ≈. Káptalani birtok. Jbn 1506:
Miklósi Miklós bíró; 1510: Szabó Demeter bíró, Dócze Péter, Tancsi Imre; 1515: Fodor János (Cs
5: 422). 1587: Vyzolya, Keobeoollkwtt, Wylak. – E: fl. 42, A: fl. 22 (Dé 60). 1733: Ujlak, 1760–2:
Mezı-Ujjlok. 1785-tıl Ref. akv. 1808: Újlak (Mezı-), Újlaká (176). 1861: Ujlak Ko (14). 1913:
Mezıújlak Ko vm (Az). 1930.k.: 11 ref. család, 47 lélek; lp Földes Károly, aki Szórványmisszió c.
könyvecskét adott ki (Ne 1934). – 1909/19: Uilac, Mezıújlak, L 964: r 856; m, zs (188). > Uilacul
de Cîmpie > 1956: Delureni = Su 1: 196. 1329–1854. [– 1974: c. Urmeniş {Mezıöményes kzs
faluja É-ra} [23 B]
Mexy * Sza (prédium Szarmárnémeti és Lázári között) 1554.II.1.: Mexy prédiumot visszaadják
Anarcsi Bacskai Péternek (KmJkv 5277).
Michaelis Villa Kü (1332) : Vesszıs.
Michaelis Villa : Villa Mychaelis * Te (Temesvár-D, Detta táján) 1369–1377: Villa Mychaelis
(DocVal 223). – Su 2: 420.
Micov * KSz (hihetlıeg a Szilágy patak mellékén) 1246: Micov falu Gutkeled-birtok; ld Széplak
: Szamosszéplak (Er I. 202).
677