Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
Szeri Pósa krassói ispánnak adta Vetelnikkel együtt. 1349-ben Jánki Miklós Szeri Pósa fia János
mesterrel szemben Kükén tartozott esküt tenni kusáki (kusicsi) hatalmaskodás ügyében. Ez évben
elhatárolták Kükét Jámtól azon jeleknél, amelyeket egykor Parabuch és Jánki Dénes fia Miklós
állított; de megerısítették határait Garáb és Kivis felıl is, melyek Vitelnikkel is határosak voltak.
Jám mai határának É-i részén, a Vicinik patak partján terült el (Gy 3: 490). – Su 2: 356. 1266.
Küküllı folyók X. századi török névadás (a r. Tîrnava szláv eredető).
1301/500: Kőkellö, Kükellew: Bún hrs; 1302: Kukullu folyók közt van Bázna.
1324.VII.10. Károly király okl: D. iuxta fl-m Kukulleu prope domum Korachyni (AO II. 147).
1324.VII.16. Károly király a Küküllı menti táborban; ugyanekkor Fülöp nádor in exercitu domini
regis iuxta fl-m kvkvlleu intézkedik (AO II. 148).
Küküllı: K-K 1313: t/p. Scepmezeu iuxta Kukullew; 1322–1327: v. Zepmezew iuxta fl-m minoris
Kykullew (Cs 5: 896): Szépmezı Dszm-DNy.
Küküllı: N-K 1308 Kukullu Maior (An 2: 499). 1309: archidiaconatus de Maiori Kukullo (Gy 3:
556). 1358: p. Kyralreue iuxta fl-m Noghkykulleu inter p-es Mykezaza et Kysekemezeu habita
nunc populis penitus destituta (Cs 5: 884). 1416: via magna, que a parte p-is Balasfalwa penes
Kykullew maiorem vadit versus p-m Mykehaza, in loco Lowdonis vocato (Cs 5: 867). 1808: fl.
Küküllı (Nagy-), Cicellus magnus ~ Cucullus magnus, Gross-Kockel ~ Gross-Kuckel (94). –
Tîrnava Mare
Küküllı mente: a Kis-Küküllı völgyének a torkolattól a Székelyföld határáig húzódó szakasza, ill.
ennek környezı vidéke. Egyik része Bethlenszentmiklós, Küküllıvár, Dicsıszentmárton és
Balavásár központokkal és vásáros helyekkel, s majdnem 40 magyarlakta faluval a Vízmellék nevet
viseli. A K. m-hez hasonló néprajzi sajátosságai vannak a Maros és a Kis-Küküllı közt a Forró,
Szárazvám és Ózdi-p. völgyében fekvı mintegy 15 falunak, melyek egykor Alsó-Fehér vm
területére estek. A K. m. Erdély legkorábban magyarok által benépesített vidékei közé tartozik (10–
11. sz.). A 16–17. sz. háborúiban lakossága sokat szenvedett és pusztult. Ma vegyes magyar–román
népességő (K. L. 137). # Kós, Szentimrei, Nagy: Kis-Külüllı vidéki magyar népmővészet. 1978.
Küküllıvár (Enyed-K, a Kis-Küküllı b. p-i úton) 1177: meta cum v. Cuculensis castri, que
vocatur Bodon; 1214: Teulegin, Trebus et Vosos, cum occisus esset qd. cognatus eorum, scil.
Somoc, imp. ... Man et Budam; sed et Pudu et Banak, ... Rachael [: Raphael] ... comes de
Kuckelluu per pristaldum nomine Moncu, misit Waradinum; 1241: Tartari ... occiderunt in v. que
Kumelburch dicitur amplius quam XXXta milia; 1252, 1271: inter 2 fl-os Kykullu; [1277-re]:
Bartholomeus archidiaconus de Kukullu; 1300: Joannes ≈ de ≈; 1319: Dausa woiv.: Datum sub
castro Kukulleu; 1324.VII.24.: Kar. I: Datum in t. Transsilvana iuxta fl-m Kwkullew; 1331: Nos
magister Ders comes de Kukullew, Dominicus f. Bezter et Opor f. Ladislai iudices nobilium; 1332:
magistro Stephano dicto Pagan ... castellano nostro (regis) de Kukullew; 1334: magister Stephanus
ds Pagan f. Francisci castellanus de Kukullewar; 1337.XII.18.: Thom. vaiv.: Datum in
Kukullevwar; 1332-5: Dominicus sacerdos de S. Rege, Kukulewar, S. Rege, Chama archidiaconus
de Kevkellev; 1344: castrum Kukullewwar. Vára a XI. század óta vármegye székhelye; elsı
egyháza a küküllıi esperesség központja. Várát 1177-ben említik elıször. 1241 tavaszán a tatárok
elpusztították, s állítólag 30 000 ide menekült embert öltek meg. A kükullıi esperes elsı említése
korában (1277) már a gyulafehérvári székeskáptalan tagja; I. Károly korában (1301–22) a
székesfehérvári prépost és alkancellár élvezi javadalmát. A vár alatt datál Dózsa vajda 1319-ben,
közelében Károly király 1324 júliusában, s magában a várban Szécsényi Tamás erdélyi vajda
(1337). Várnagya 1332-ben Hontpázmány nb. Pogány István, Szécsényi Tamás vajda bizalmas
híve. Küküllıvár város, más néven „Szentkirály“ plébánosa 1332 I: 80, 1332 II: 80 dénár pápai
tizedet, amibıl úgy látszik, hogy a várost templomáról Szentkirálynak is nevezték. A külüllıi
esperes 1335: 3 M (1 lat = 11 régi báni dénár) pápai tizedet ad. Államszervezés kori földvárának
maradványait a Küküllı jobb partján emelkedı hegyen találták meg. Egy másik régi várnak sáncai
„a falun alól, a Küküllı partlapályán ... a rétség közepén láthatók“ (Kıváry: Erdély épitészeti
595