Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf
Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf
Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Vistai András János: Tekintı – erdélyi <strong>helynévkönyv</strong><br />
Második köte<br />
Kötke Do (Szamosújvár-K) 1357: p. Kutke (DocVal 132). 1456: Kethke (Kádár). 1457.VIII.9.:<br />
Kethke Bálványos vár tartozéka; fele-fele részébe új birtokosai: Várdaiak és L. Dezsıfiak<br />
bevezetése (KmJkv 1275). 1457: Kwthke, Chwthke (Zichy Okl IX. 562, 566). 1458: Keethke,<br />
1492: Kuthke, 1495: v. olachalis (Kuthke), 1677: Költe, 1721: Ketke (Kádár IV. 501). 1733:<br />
Kutka, 1760–2: Kettke. 1808: Kötke, Kutká (91). 1861: ≈ Do (16). 1888: ≈ SzD Kékesi js (Je 453).<br />
1913: Kötke SzD vm (Az). – 1909/19: Cutca, K, L 345: r 340 (62). = Su 1: 185. 1357–1854. –<br />
1974: c. Sînmărtin {Szépkenyerőszentmárton kzs faluja É-ra} [13 C, D]<br />
Kıvág Bi (Szalárd-K) 1421: p. wolachalis Kewag (Cs; Jakó 287) Csáky-birtok; 1489: Kewaagh<br />
(Cs 1: 615). 1496: Kewag, 1625: Keö Vagh (Csáky 489, 643). 1692: Kıvág (Mezısi 93). 1808:<br />
Kıvág, Tyivag (91). 1851: ≈, Bi vm, hegyektıl körülövedzett dombos de forrásos helyen, 126 tót r.<br />
kath., 300 görög kath. lak., s anyatemplommal. Határa 1381 hold, ... Birja a gr. Csáky család (Fé<br />
2: 269). 1888: ≈ Szalárdi js (Je 453). 1913: Kıvág Bi vm (Az). – 1909/19: Chioag, K, L 419: r<br />
272; szlovák, m, zs (45). = Su 1: 142. 1421–1851. – 1974: c. Sîrbi {Alsótótfalu kzs faluja ÉK-re}<br />
[11 C]<br />
Kıvár KSz vár (a Lápos folyó mellett, Bucsonfalva közelében KmJkv II. 959) 1319: castrum<br />
nostrum (regis) Cheewar, 1349: Kouary (Tr). Jelentıs királyi vár KSz vm-ben, a Szamos és Lápos<br />
mellékén, majd különálló közigazgatási egység, Kıvár-vidék központja. 1367-ben I. Lajos király<br />
Dragomér fiainak: Drágnak és Jánosnak adományozza; 1378-ban Balk és Drág kapják; utódaik: a<br />
Béltekiek és Bélteki Drágfiak bírják. 1470-ben, mivel Bélteki Mihály hőtlenségbe esett, Kıvár a<br />
Drágfiak egyedüli birtokába jutott. 1390: castrum regium Kewwar. Tartozékait csak 1405-bıl<br />
ismerjük pontosan {felsorolja 59 tartozékát} (Cs 1: 548). 1505.II.12.: districtus Kewar (KmJkv<br />
3339). 1540: Bakos Simon várnagy (KmJkv II. 960). A XVI. század második felétıl erdélyi<br />
kincstári birtok. 1652 Asszonyfalva (To/TA): Kıvári János szabados, Kıvári János, Kıvári Péter,<br />
Kıvári Gergely, másik Kıvári Péter jobbágy (Gyalu 141). 1704–1708: Kıvár (We II. 873).<br />
1707.XI.27.: Azt is beszéli {a gubernátor egyik embere}, hogy Kıvár-vidékin, Hosszúfalván lévén<br />
Toroczkainé, Telekiné asszonyomék több kurucnékkal és Kolozsvárról elszaladott asszonyokkal ...<br />
(We). 1737 Lóna (Ko): Kıvári Dániel jobbágy (Gyalu II. t). A vártartományt 1876-ban<br />
megosztották Sza és SzD vm közt. – Su 2: 308. 1319–1607. Chioar ~ Chioara.<br />
Kıvár-vidék: történeti táj a Szamos és a Lápos közén. A Szamos erdélyi kijáratát ırzı Kıvár és<br />
uradalmának falvai a 17. sz. második felében szakadtak el Közép-Szolnok vm-tıl. Fıkapitány<br />
vezetése alatt külön közigazgatási egységet alkottak. Bár a Rákóczi-szabadságharc után K-v<br />
katonai jelentısége megszőnt, közigazgatási egységként 1876-ig fennállt. Román falvak közé<br />
ékelıdött magyar falvai közül Koltó, Magyarberkesz a jellegzetesebbek és a vidék központja,<br />
Nagysomkút. (K. L.134.) # Szentgyörgyi Mária: Kıvár vidékének társadalma. Bp 1978.<br />
Kıváralja KSz (Nagybánya-DNy) 1456: Varallya, Waralya, Waralya (Bánffy I. 695, 698). 1639:<br />
Warayo (Makkai 432) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Váraju, 1750: Varaj, 1760–2: Várallya,<br />
Kıváralja. 1808: Várallya Kıv (181). 1888: Váralja (Varalyu, Varaju) Sza Nagysomkúti js (Je 715<br />
& Valeamori telep). 1913: Kıváralja Sza vm (Az). – 190919: Oaraiug (Varaiu), Kva, L 642: r<br />
606; zs, m (123). > Văraiu = Su 2: 241. 1456–1854. > 1974: Vărai c. Valea Chioarului {Kıvárgara<br />
kzs faluja DNy-ra} [12 B]<br />
Kıvárfüred KSz (Nagybánya-D) 1424: Karbonal, cca 1475: Gorbonafalwa (Cs 1: 555; Kádár);<br />
1543: Gorbonaczfalwa, 1609: Garbonatz, 1720: Garbonásfalva (Kádár III. 473). 1733: Korbonár,<br />
1750: Kerbunar, 1760–2: Garbonácz, 1805: Garbonatz. 1808: Gorbonácz ~ Garbonácz,<br />
Kohlendorf, Kerbunára Kıv (61). 1888: Garbonácz (Karbunárj) SzD Magyarláposi js (Je 340).<br />
1913: Kıvárfüred SzD vm Kápolnokmonostori js (Az). – 1909/19: Cărbunar, Füred, L 788: r 768;<br />
zs (37). > Cărbunari = Su 1: 127. 1424–1913. – 1974: c. DumbrăviŃa {Szakállasdombó kzs faluja}<br />
[12 B]<br />
Kıvárgara KSz (Nagysomkút-D) 1405: Gaura; 1470, 1475: Gawora (Cs 1: 555). 1561: Gawora,<br />
Gawra (Csáky Okl 576, 579). 1639: Gawra, 1647: Gauora (Makkai 432, 441) I. Rákóczi György<br />
birtoka. 1808: Gaura Kıv (58). 1888: ≈ Sza Nagysomkúti js (Je 341). 1913: Kıvárgara Sza vm<br />
578