28.04.2014 Views

Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Vistai András János: Tekintı – erdélyi <strong>helynévkönyv</strong><br />

Második köte<br />

Kötke Do (Szamosújvár-K) 1357: p. Kutke (DocVal 132). 1456: Kethke (Kádár). 1457.VIII.9.:<br />

Kethke Bálványos vár tartozéka; fele-fele részébe új birtokosai: Várdaiak és L. Dezsıfiak<br />

bevezetése (KmJkv 1275). 1457: Kwthke, Chwthke (Zichy Okl IX. 562, 566). 1458: Keethke,<br />

1492: Kuthke, 1495: v. olachalis (Kuthke), 1677: Költe, 1721: Ketke (Kádár IV. 501). 1733:<br />

Kutka, 1760–2: Kettke. 1808: Kötke, Kutká (91). 1861: ≈ Do (16). 1888: ≈ SzD Kékesi js (Je 453).<br />

1913: Kötke SzD vm (Az). – 1909/19: Cutca, K, L 345: r 340 (62). = Su 1: 185. 1357–1854. –<br />

1974: c. Sînmărtin {Szépkenyerőszentmárton kzs faluja É-ra} [13 C, D]<br />

Kıvág Bi (Szalárd-K) 1421: p. wolachalis Kewag (Cs; Jakó 287) Csáky-birtok; 1489: Kewaagh<br />

(Cs 1: 615). 1496: Kewag, 1625: Keö Vagh (Csáky 489, 643). 1692: Kıvág (Mezısi 93). 1808:<br />

Kıvág, Tyivag (91). 1851: ≈, Bi vm, hegyektıl körülövedzett dombos de forrásos helyen, 126 tót r.<br />

kath., 300 görög kath. lak., s anyatemplommal. Határa 1381 hold, ... Birja a gr. Csáky család (Fé<br />

2: 269). 1888: ≈ Szalárdi js (Je 453). 1913: Kıvág Bi vm (Az). – 1909/19: Chioag, K, L 419: r<br />

272; szlovák, m, zs (45). = Su 1: 142. 1421–1851. – 1974: c. Sîrbi {Alsótótfalu kzs faluja ÉK-re}<br />

[11 C]<br />

Kıvár KSz vár (a Lápos folyó mellett, Bucsonfalva közelében KmJkv II. 959) 1319: castrum<br />

nostrum (regis) Cheewar, 1349: Kouary (Tr). Jelentıs királyi vár KSz vm-ben, a Szamos és Lápos<br />

mellékén, majd különálló közigazgatási egység, Kıvár-vidék központja. 1367-ben I. Lajos király<br />

Dragomér fiainak: Drágnak és Jánosnak adományozza; 1378-ban Balk és Drág kapják; utódaik: a<br />

Béltekiek és Bélteki Drágfiak bírják. 1470-ben, mivel Bélteki Mihály hőtlenségbe esett, Kıvár a<br />

Drágfiak egyedüli birtokába jutott. 1390: castrum regium Kewwar. Tartozékait csak 1405-bıl<br />

ismerjük pontosan {felsorolja 59 tartozékát} (Cs 1: 548). 1505.II.12.: districtus Kewar (KmJkv<br />

3339). 1540: Bakos Simon várnagy (KmJkv II. 960). A XVI. század második felétıl erdélyi<br />

kincstári birtok. 1652 Asszonyfalva (To/TA): Kıvári János szabados, Kıvári János, Kıvári Péter,<br />

Kıvári Gergely, másik Kıvári Péter jobbágy (Gyalu 141). 1704–1708: Kıvár (We II. 873).<br />

1707.XI.27.: Azt is beszéli {a gubernátor egyik embere}, hogy Kıvár-vidékin, Hosszúfalván lévén<br />

Toroczkainé, Telekiné asszonyomék több kurucnékkal és Kolozsvárról elszaladott asszonyokkal ...<br />

(We). 1737 Lóna (Ko): Kıvári Dániel jobbágy (Gyalu II. t). A vártartományt 1876-ban<br />

megosztották Sza és SzD vm közt. – Su 2: 308. 1319–1607. Chioar ~ Chioara.<br />

Kıvár-vidék: történeti táj a Szamos és a Lápos közén. A Szamos erdélyi kijáratát ırzı Kıvár és<br />

uradalmának falvai a 17. sz. második felében szakadtak el Közép-Szolnok vm-tıl. Fıkapitány<br />

vezetése alatt külön közigazgatási egységet alkottak. Bár a Rákóczi-szabadságharc után K-v<br />

katonai jelentısége megszőnt, közigazgatási egységként 1876-ig fennállt. Román falvak közé<br />

ékelıdött magyar falvai közül Koltó, Magyarberkesz a jellegzetesebbek és a vidék központja,<br />

Nagysomkút. (K. L.134.) # Szentgyörgyi Mária: Kıvár vidékének társadalma. Bp 1978.<br />

Kıváralja KSz (Nagybánya-DNy) 1456: Varallya, Waralya, Waralya (Bánffy I. 695, 698). 1639:<br />

Warayo (Makkai 432) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Váraju, 1750: Varaj, 1760–2: Várallya,<br />

Kıváralja. 1808: Várallya Kıv (181). 1888: Váralja (Varalyu, Varaju) Sza Nagysomkúti js (Je 715<br />

& Valeamori telep). 1913: Kıváralja Sza vm (Az). – 190919: Oaraiug (Varaiu), Kva, L 642: r<br />

606; zs, m (123). > Văraiu = Su 2: 241. 1456–1854. > 1974: Vărai c. Valea Chioarului {Kıvárgara<br />

kzs faluja DNy-ra} [12 B]<br />

Kıvárfüred KSz (Nagybánya-D) 1424: Karbonal, cca 1475: Gorbonafalwa (Cs 1: 555; Kádár);<br />

1543: Gorbonaczfalwa, 1609: Garbonatz, 1720: Garbonásfalva (Kádár III. 473). 1733: Korbonár,<br />

1750: Kerbunar, 1760–2: Garbonácz, 1805: Garbonatz. 1808: Gorbonácz ~ Garbonácz,<br />

Kohlendorf, Kerbunára Kıv (61). 1888: Garbonácz (Karbunárj) SzD Magyarláposi js (Je 340).<br />

1913: Kıvárfüred SzD vm Kápolnokmonostori js (Az). – 1909/19: Cărbunar, Füred, L 788: r 768;<br />

zs (37). > Cărbunari = Su 1: 127. 1424–1913. – 1974: c. DumbrăviŃa {Szakállasdombó kzs faluja}<br />

[12 B]<br />

Kıvárgara KSz (Nagysomkút-D) 1405: Gaura; 1470, 1475: Gawora (Cs 1: 555). 1561: Gawora,<br />

Gawra (Csáky Okl 576, 579). 1639: Gawra, 1647: Gauora (Makkai 432, 441) I. Rákóczi György<br />

birtoka. 1808: Gaura Kıv (58). 1888: ≈ Sza Nagysomkúti js (Je 341). 1913: Kıvárgara Sza vm<br />

578

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!