Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
a dömösi prépostságnak adott 2 szolgát, akik 18 háznéppel együtt tartoztak adni évenként 50
disznó, s ezt a rendelkezést II. Béla 1138-ban megersítette. 1203-ban Imre király a váradi
püspöknek adta Bihar vm vámjainak 2/3 részét, kivéve a köleséri vásár vámját. 1273-ban a váradi
püspökség és káptalan közös birtoka volt. 1279-ben IV. László király, 1282-ben Erzsébet királyné
ad ki itt oklevelet. Az esperes 1333: 1/2 M, 1336: 1/2 M pápai tizedet fizet. A köleséri papok 1332:
25, 1333: 35, 1334: 35, 1335: 17 + 17, 1336: 35, 1337: 17 1/2 gs pápai tizedet fizetnek (Gy 1:
636). 1355: v. Kuleseer, 1412: Keleseer, 1481: opp. Kelesser (Cs 1: 598). 1453.XI.9.: Keleser-i
Miklós deák ü: Bogáti Péter özvegye Kölcsei Ágnes (KmJkv 1112); 1461.I.3.: Kelesery János
váradi polgár ü: Madarász (1500). Ld még KmJkv II. 959. 1525-ben vámhely volt (Cs). 1808: pr.
Kölesér h. 1851: ≈, puszta, Szalonta és Tulka közt, gazdag határral. Birja a váradi deák püspök
(Fé 2: 259). 1888: ≈, telep (t) Nagyszalonta Bi (Je 450). Hnt. 13: Kölesérpuszta » Nagyszalonta. –
Su 2: 358. 1203–1828.
Kölesmezı * (Kolozsvár-ÉNy, Bodokút táján) 1367: p. Kulesmeze; 1461: p. valachalis
Kelesmezew; =: ≈ nobilium de Budam, c. q.; 1502: p. Kwlesmezew. Budai, Óbudai, Újbudai, Nagy,
Gesztrágyi, Keresztúri, Zalaházi-birtok. Hn 1367: Zholmuskyu (talán a mai Sólyomkı hs); 1461:
prata Chokasalya et Remethethorok; 1495: agh Erdew, Harazthos. Jbn 1469: Szabó, Kis, Fychor,
Tót, Dán, Lupsa, Marus, Sypws (Cs 5: 371). 1446.I.24.: Kerezmesev-n Budai részbirtok (KmJkv
554); 1455.VIII.29.: Kelesmezew-n örökjogú Budai-birtok (1219); 1458.IX.29.e.: Budai János és
Antal Óbuda, Diós és Kewlesmezew birtokbeli részeiket átengedték Keresztúriaknak, azért, mert
néhai testvérük: Mátyás megölte Keresztúri Lászlót és Pétert (1310); 1461.II.2.: p. Walachalis
Kelesmezew Budai Jánostól zálogon Budai Pálhoz kerül (1510); 1461.IV.13.: Kelesmezew-n a
Keresztúri-részt átengedik Zalaházi Jánosnak (1538); 1470.X.13.: Budai Antal Kelesmezew-i
részét, a lakókúriájához rendelt földek kivételével, nyolc arany Ft-on zálogba adja Tıki Lászlónak
(1992). Ld még KmJkv II. 959. 1808: Kölesmezı (90). Hnt. 13: » Bodonkút Ko vm. – Su 2: 356.
1367–1518.
Kölnök Kr (Resicabánya-ÉNy, a Berzava jp-i úton) 1597: Kalnic, 1699: Kelnik (Pesty: Krassó
II/1. 293). 1808: Kelnik (80). 1851: Kölnik, Kr vm, a Berzava mellett, 6 kath., 621 óhitü lak., s
anyatemplommal. F. u. a kamara (Fé 2: 260). 1888: Kölnik KrSzö Resicai js (Je 450). 1913:
Kölnök Kszö vm Resicabányai js (Az). – 1909/19: Câlnic, Kölnik, L 2109: r 2014; c, n (35). Cîlnic
= Su 1: 155. 1597–1851. [42 B]
Kılózna SzD (1913) : Loznakı.
Kozy-20 Kölp * Ar (Ménes mellett) 1471: Kwlp ~ Kewlp (Cs 1: 774). – Su 2: 358.
Kölpény {955 utáni határırhely: skandináv varég kylfinger népelem; orosz forrásokban kolbjagi}
Msz (Marosvásárhely-ÉNy) 1332: sacerdos de Kulpen (Tr). 1470: vniversorum populorum et
Inhabitatorum Siculorum p-um nostrum Mezewmadaras, Kewlpen et Samsond (SzO I. 217. –
„populorum“ = jobbágy magyarság. Benkı L.) 1473.I.15.: Kelpen Csapi János birtoka (KmJkv
2069). 1563: Keolpen (SzO II. 230). 1614: Kölpény 33 családfı (Msz 14). 1635: Deák Lırinc régi
drabant, számadó (esküdt. SzO). 1648: Iskolájának elsı említése; 1660–1849: 20 tanítója ismert
(Sipos 128). 1733: Kulpi, 1750: Kulpij. 1808: Kölpény (90). 1861: ≈ Msz (32). 1888: M-K MT
Marosi alsó js (Je 503). 1913: Mezıkölpény MT vm (Az). # Sipos G. MtT 1980. *1924: Nagy Pál
tanár, kritikus. – 1909/19: Culpiul-de-Câmpie, Mk, L 811: r 175; m, c (60). Culpiu = Su 1: 183.
1332–1854 {1913}. – 1974: c. Ceuaşu de Cîmpie {Mezıcsávás kzs faluja Ny-ra} [23 D]
Kömegyefalva * Za (Potingálfalva mellett) 1439: Kömegefalva, 1441, 1445: Kemegyech. Világos
várhoz tartozott. Azonos 1525: Kewezesth (Cs 1: 736). − Su 2: 350.
Königsboden : Királyföld.
Königsdorf : Pálos.
Königsegg * Kr (Újmoldova mellett) 1757: Königsegg (Pesty: Krassó II/1. 293). – Su 2: 356.
Königsgnad Kr : Királykegye.
570