Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
Valea-Boului, Valeaboul, L 838: r 824; m (192). > 1964: Păltinişul = Su 2: 30. 1585–1964. >
Păltiniş [42 B]
Ökös * Te (helye ismeretlen) 1453: Ewkews. Temesmegyei királyi ember elınevébıl ismerjük (Cs
2: 55). – Su 2: 323.
Ökrös 1. Bi (Bélkirálymezı-É, a Tenkei útom) 1344: t. Vkrus (Tr). 1587: Magiareökreös,
Olaheökreös (Jakó 311). 1599: Magiar Eokreos (Kiss 869). 1692: Nagy Ökres (Mezısi 119). 1808:
Ökrös (123). 1851: ≈, {r} Ukuris, Bi vm, dombos helyen, 872 n. e. óhitü, 12 r. k. lak., óhitü
anyatemplom. Határa 4017 hold, ... Birja a váradi deák püspök (Fé 3: 178). 1888: ≈ Béli js (Je
560). 1913: Ökrös Bi vm (Az). – 1909/19: Ucuriş, Ö, L 1070: r 960; m, zs (187). = Su 2: 214.
1344–1851. – 1974: c. Olcea {Olcsa kzs faluja D-re} [20 D]
Ökrös 2. * Bi Kisökrös (Bélkirálymezı-É, Ökrös mellett) 1692: Kis Ökres (Mezısi 119). – Su 2:
353. {Ma talán Bogya tanya}
Ölveság Hu (?) 1330: v. Vluesagh ~ Wluesagh. 1330-ban a Hermán nembeliek osztozásakor
Gergely fia Barabás kapja. Nagypestes tartozékaként Középtelek (Zsoszány), Nándor és Ölveság
sorrendben sorolják fel, így a Zsoszán és Nándor között fekvı Nándorválya (Valea Nandrului)
faluval nem azonosítható. Nándor felett a völgyben vagy a D-rıl szomszédos völgyben feküdt, ahol
utóbb pl. Olyom (Ulm) faluban a Hermán-utódok birtokoltak (Gy 3: 297). 1330: Vluesagh,
Wluesagh; 1507: p. Elwesag. Gergely fia Barnabás; Pestesi Mátyás; Soklyósi Péter görgényi
várnagy kapja királyi adományul; Felpestesi Czentúritól részben vásárlással Jófıi Bási bírta (Cs 5:
120. Ölyveság). – Su 2: 231. Valea Nandrului, u. Nándorválya, 1330–1507 {Csánki nyomán;
1733-tól Nándorválya adatai}
Ölyved * Za (Alsóbarakony táján) 1433, 1495: Elweth. XVI-i adólajstromok szerint Barakony és
Betlen-İsi vidékén fekhetett (Cs 1: 741). – Su 2: 322. {Kerülös mellett}
Ölyves 1. Hu (Illye-ÉNy) {év nélkül} az Ákos nb. Dienesiek marosillyei uradalmához tartozott
(Gy 3: 292. Nem azonos Ellyüsfalvával). 1468: p. Elwes; 1493: Ewlwes. Illye tartozéka (Cs 5: 87.
Elves. Ma Ullyes, Ules, Üllyes). 1493.X.8.: Illyei Dienesi Dénes Ewlwes birtokbeli részét zálogba
veti Rékási Csarnai Mihálynál (KmJkv 2894). 1733: Ullyies, 1805: Ullyes. 1808: Üllyés (178).
1861: Ulyes Hu (24). 1888: Üllyes Hu Marosillyei js (Je 708). 1913: Ullyes Hu vm (Az). –
1909/19: Uleş, Ullyes, L 381 ort. r (188). Ulieş = Su 2: 217. 1346: Ellywsfalwa {!}, 1468–1854. –
1974: c. Gurasada {Szád/Guraszáda kzs faluja ÉK-re} [33 D]
Ölyves 2. Ko (Sármás-K) 1321: p. Wlues, Wleues (Cs). 1329: fl. Wlwespatak ~ Vlwespatak.
1321-ben a király Kácsik nb. Mihály fia Péternek adta. 1329-ben az Ölyvespatakot Örményes
határjárásában említik (Gy 3: 366). 1440: Ewlwes; 1446: kenezius de Vlues; 1508: p. Ewlwes.
Diódi ~ Gyógyi, Farnasi, F. Veres, Nagyvölgyi, Kecseti, Rápolti, Hunyadi, Gyulakutai, H. Farkasbirtok
(Cs 5: 390. 1442, 1460: To vm). 1442.I.3.: Elwes-t (To vm), Farnasiak és Kecsetiek
adománybirtokát Hunyadi János erdélyi vajda erıvel magának foglalta (KmJkv 395-6);
1448.X.24.: Farnasi Dénes Ewlwes-en lakott jobbágya: Stanislau fia: néhai Neeg megöléséért eleget
tettek; ld Szentjakab (634); 1449.II.7.: Ewlwes-en lakó Székely István és Tamás villicus ü: Farnas
(654); 1449.X.30.: Székely István Ewlwes-i lakos ü: Farnas (765); 1458.XII.15.: Ewlwes-en
Kecseti rb (1328); 1460.XII.4.: Ewlwes-en Farnasiak részbirtokosok (1489); 1468.V.29.: Elwes-en
Farnasi rb; eladományozásától tiltják Mátyás királyt (1809); 1473.VII.30.: Elyvos Nádasi Ungor
János birtoka (2108); 1479.XII.11.: Harinai Farkas Tamás és Miklós Ewlwes nevő egészbirtokukat
600 Ft-ér eladják Gyulakúti Balázsnak (2286); 1502.XII.13.: Ellywes Nádasdi Ungor János fiai:
János és Miklós birtoka (3264); 1553.III.25.: Ewlwes Szilvási Máté jószága (5182); 1555.II.24.:
Ewlwes-en Sarmasági Mihály részbirtokos (5348). 1587: Eollyweos. – E: fl. 12, A: fl. 4 (Dé 60).
1733: Ullyies, 1750: Ulias, 1760–2: Nagy-Olves. 1808: Ölyves (Nagy-) h., Ulvisu vel Uliesu val.
1861: Ölves, Uliesu Ko (14). 1888: Nagy-Ölves (Ulias) MT Marosi felsı js (Je 528). 1913:
Nagyölyves MT vm (Az). – 1909/19: Ulieşul-mare, Nö, L 1083: r 793; m (189). Ulieş = Su 2: 217.
1321–1854. – 1974: c. Rîciu {Mezırücs kzs faluja ÉNy-ra} [23 B]
752