Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
1601.XII.31., Déva: Báthory szabadságlevele a marosszéki székelykenek. Indoklása: az 1595. évi
havaselvi hadjáratban „rendkívüli vitézségnek adták tanújelét“, s ezzel megmutatták, hogy „még
virágzik köztük a régi hun erı és dicsıség“ (SzO IV. 168-171).
1861: XIV. {th} Marosszék. Gyüléseit tartja Maros-Vásárhelytt (helységei 31-33).
Marosszék + To vm keleti részei 1876: Maros-Torda vármegye. Maros-Torda vármegye
járásai (Je 39-40): 1. Marosi alsó (szh: Mvh), 2.Marosi felsı (Mvh), 3. Nyárádszeredai, 4. Régeni
alsó (Szászrégen), 5. Régeni felsı járás (Magyarrégen).
# Sipos G.: Marosszéki népoktatás a XV. századtól 1848-ig (MtT 1980). Keresztes Gyula: Maros
megyei kastélyok és udvarházak. Mvh 1995.
Marossziget KrSzö (1913) < Szigetfı.
Marosújvár < Újvár (Kincsed, Novum Castrum) 1. Fe (Torda-D, a Maros b. p.) [1068-ra]:
quidam ... de speculatoribus, nomine Fanciska, qui erat de Novo Castro; 1177: v. Tordosi de
Vyuuar; 1268: t-m Novi Castri Kunchey vocatam; 1296: t. Kuncedvyuar vocata iuxta Morosium,
ubi sunt site 2 v-e, una Wyuar, secunda vero Foludy nominata et 2 eccl-e lapidee, una ... eccl. B.
Mychaelis et altera S. Georgii martiris; 1338: p. Wywar. Vár, melynek ispánsága az I. István kori
vármegyékhez képest „új“ volt, a XII. században pedig biztosan fennállt, így nagy vaószínőséggel
sorolható az István uralkodása végén vagy után létrehozott határvárispánságok közé. Inkább
idevaló, semmint abaújvári azon Fancsika határkémlelı, aki 1068-ban, amikor Salamon király,
Géza és László herceg Dobokavárott várakozott, hírt hozott, hogy a kun sereg Kerlés felé
közeledik. A várat 1177-ben említik elıször. Ismert tartozéka volt Tordas (1177), Kincsi (1268),
Hari (1280-ig) és Faludi (1296 e.). A vár 1296-i Kincsed- elınevének és egyik Kincsi nevő
tartozékának összefüggése azzal is magyarázható, hogy Kincse volt a várhely eredeti neve, és talán
a Bihar vm-i Kincse is tartozéka lehetett. Újvárat Faludival és Kincsit István ifj. király 1268 k.
Tyukod nb. Gerendi Sámson fia Jakabnak adta; rokonsága 1296-ban Faludival és két
kıtemplommal (Sz. Mihály és Sz. György) cserébe adta az erdélyi püspöknek. A püspök 1298-ban
tovább adta cserébe Kökényesrénold nb. Mykud bánnak és három fiának. Mykud fiai: Miklós és
Péter rövidesen cserébe adták Monoszlai Egyednek, aki 1300-ban visszaadta a Mykud-fiaknak.
1338-ban Mykud bán fia Péter mester és fia Péter Újvárat tartozékaival és templomainak
kegyuraságával zálogba adta az erdélyi püspöknek 70 M-ért, azzal, hogy további becslés szerint
növekedni fog a zálogösszeg (Gy 2: 189). 1344.V.1.: VáK: néhai Mikud bán fia Péter magister,
fiai: János, Péter és Dávid Vjvár birtokukat elzálogosították András erdélyi püspöknek, de nem
tudván visszaváltani, nemes férfiak – Péter erdélyi alvajda, Forrai Mihály és Kemin fia Márton Fe
vm-i szolgabírók – jelenlétében átadják a püspöknek (An 4: 272-273. közt). 1576: Arx Nova; 1601,
1620: castrum et oppidum Maros-Ujvár (SzO V. 103, 172, IV. 206). 1808: Újvár (Maros-) h.
Kastélya volt itt is Mikes János grófnak (1804–1880), ahol 1821 júliusában, erdélyi útja során,
Széchenyi is felkereste. 1825: Marosakna (Catalogus 112). 1861: Maros-Ujvár AF (6). 1888:
Maros-Akna-Újvár (Maros-Újvár) AF Marosújvári js szh, ház 592, L 2260 (Je 494). *1903: Jancsó
Béla orvos, közíró (–1967, Kv). *1905: Jancsó Elemér irodalomtörténész (–1971, Kv). 1913:
Marosújvár AF vm (Az). – Uioara; 1909/19: Murăş-Uioara, Marosújvár, L 4051: r 1812; m, zs, n
(119). > Ocne > Salinele Murăş-Uioarei > Ocna Mureş = Su 2: 7. 1825–1854. [23 C] {„Az újvári
sóbányákat csak a XVIII. században (1791) nyitották meg újra. Elızı adatait ld. Felsımarosújvár
alatt.“ Su 2: 215: Uioara de Sus}
Marosújvár 2. Fe (Marosújvár mellett, újabban hozzácsatolva) 1850: Ujvár, Ujvare din Szusz
(StatTr). 1888: Felsı-Marosújvár AF Marosújvári js (Je 323). 1913: Felsımarosújvár AF vm
(Az). – 1909/19: Uioara-de-sus, Fmú, L 903: r 676; m (188). Uioara de Sus = Su 2: 215. 1202–
1854. » Ocna Mureş
Marosvár (Maroswar, Morisena) Ajtony – 972-997 Géza fj kori fıúr – székhelye. Ajtony a
Maros és Körös vidékén megtelepedett törzs feje volt. Székhelyén Keresztelı Szent János nevére
szentelt görög kolostort alapított. A templom cintermében temették el az Oroszlánosnál vívott
657