Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
Muska To>Fe (Topánfalva-DK) 1529.III.8.: Lupsaiak kiegyeznek néhai Lupsai László javai
felıl; LL leánya: Erzsébet, egyebek közt, Mwska-n egy telket ad át, melyen łilca Petru lakik
(KmJkv 4248); 1550.IV.19.: Középlaki Csireki Gergely özvegye: Erzsébet Nagylupsa, Kislupsa és
Mwska (To vm) birtokbeli részeit, amelyeket 200 Ft-ban már az elızı idıkben elzálogosított, most
újabb 200 Ft-on megint Bornemisza János kolozsvári királybírónak adja zálogba (5021). 1733:
Muska. 1808: Muska ~ Muszka (112). 1861: ≈ AF (6). 1888: ≈ AF Verespataki js (Je 516). 1913:
Muska AF vm (Az). – 1909/19: Muşca, M, L 1392 gkat. r (119). = Su 1: 412. 1733–1854. [22 C]
Muskó * KSz (Érszentkirály mellett) 1334: Musko (Tr). 1350: Miskatelek, 1418: Musko (Petri IV.
70). – Su 2: 373.
Musó * Bi (Szalonta-K, Tulka mellett) 1214: v. Musou (Tr). – Su 2: 373. {Az ugyancsak
elenyészett Euse faluval együtt említik}
Mustest * Kr (Facsád táján, Kıfalu és Kossó mellett) 1597, 1620: Mustest (Pesty: Krassó II/2. 50).
– Su 2: 373.
Muszári Hu (Brád mellett) 1909: Muszári Rudafalva tartozéka. – 1909/19: Musari, Muszári, v.
Ruda (119). = Su 1: 412. 1909. » Brad
Muszka Ar < Meszt Za.
Mutnok 1. Kr (Lugos-DK) 1352: Mutnokpataka; 1376: Muthnuk, Muthnukpathaka (P); =:
Muthnuk, {....} Mothnwk. Mutnokiak birtoka volt (úgy látszik, 1371 óta) nemesi jogon (Cs 2: 52;
85. Mutnoki); 1454: Mothnok; 1584: Mutnok, Felsö-Mothnok; 1608: Matnok; 1779: Nagy-Mutnik
(Pesty: Krassó II/2. 51). 1808: Mutnik (112). 1888: Nagy-Mutnik KrSzö Temesi js (Je 527).
1913: Nagymutnok Krszö vm (Az). –1909/19: Mutnicul-mare, Nagymutnik, L 921: r 822; n, m
(119). > Mîtnicul Mare = Su 1: 402. 1352–1913. > 1974: Mîtnicu Mare c. Constantin Daicoviciu
{Kavarán kzs faluja, DNy-i hrs} [42 B]
Mutnok 2. Kr (Facsád-D) 1364: Muchnapataka, Muchnuk; 1453: Mothnok (P); 1454: ≈, 1464:
Mothnik a turdi kerület tartozéka volt (Cs 2: 52). 1514–16: Mothnyk; 1607: Muthink; 1717:
Mutnik; 1785: Modnik (Pesty: Krassó II/2. 51). 1808: Mutnik (112). 1888: Kis-Mutnik KrSzö
Facseti js (Je 429). 1913: Kismutnok KrSzö vm Facsádi js (Az). – 1909/19: Mutnicul-mic,
Kismutnik, L 351: r 343 (119). > Mîtnicul Mic = Su 1: 403. 1364–1913. > 1974: Mîtnicu Mic c.
Fîrdea {Ferde kzs faluja, K-i hrs} [33 C]
Mutnokszabadja KrSzö (1913) < Ohába Te.
Mutos KSz (Szilágycseh-ÉNy hrs) 1387: villa olachalis Mutos, 1401: Mutus (P); 1405: Mathos
(Cs; P); 1423: villa olachalis Muto (P); 1475: Mytus (Cs); 1489: Mwtos (Cs 1: 560; Petri IV. 111).
1491.VII.11.: Mwthos zálogos egészbirtokot Bınyei Tamás visszabocsátja Kusalyi Jakcs
Ferencnek (KmJkv 2738). 1808: Mutos, Mutisu (112). 1888: ≈ Szi Szilágycsehi js (Je 516). 1913:
Mutos Szi vm (Az). – 1909/19: Motiş, Mutos, L 532: r 507; zs, m (117). = Su 1: 409. 1387–1854.
[12 A]
Muzsina Fe (Enyed-ÉNy) Musina és a többi román falu telepítése IV. László király {1272–90}
engedélye alapján történt Enyed-föld lakatlan területére. A névadó telepítı kenéz „Musuna“ volt,
akinek fia: Péter kenéz 1326-ban a káptalan fülesdi birtokán szerepel (Gy 2: 141. Enyed). 1344:
sacerdos de Musna (Tr). 1461: c. q. de Musnahaza (Su). 1505: Mwrsynahaza (Iczkovits 59). 1620:
Musina (SzO IV. 206). 1733: Messena, 1750: Madzina, 1760–2: Muzsina. 1808: Musina ~
Muzina, Mussendorf, Musná (112). 1808: Musina ~ Muzina, Mussendorf, Musná (112). 1861:
Musina AF (6). 1888: Muzsina (Mesina) AF Nagyenyedi js (Je 516). 1913: Muzsnaháza AF vm
(Az). – 1909/19: Măgina, Muzsina, L 773: r 758 (108). = Su 1: 383. 1344–1854. [22 D]
Muzsna 1. Me (Medgyes-DDK) 1280: Musyna (Csáky Okl. I/1. 16), 1283: v. Musna, 1315:
Mvsna (Tr). 1315: Mosna-i Herbordus királyi szász {ld Medgyes} (An 4: 143). 1359: Muschna (Ub
II. 157). 1529: Kálnói Kálnai András (1512–40 adatok – jószágigazgató, diplomata, katona)
muzsnai birtokáról nevezi magát. 1733: Musna, 1760–2: Meschen. 1808: Musna (Szász-),
702