Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
(1447). Ld még KmJkv II. 961. 1609 Zilah: Krakai János jb (Gyalu 431). 1666 Gyalu, a vár
pincéjében: krakkaj {bor} egy hordó (Gy 174). 1733: Karako, 1750: Krakou, 1760–2: Krakko.
1808: Krakó aliis Karkó h., Krikó vel Kirkó val. (). 1861: ≈, Krikeu AF (5). 1888: Krakkó AF
Magyarigeni js (Je 455). 1913: Boroskrakkó AF vm (Az). – 1909/19: Cricău, K, L 1430: r 1300;
m (58). = Su 1: 174. 1206–1854. [34 B]
Krakóréve Fe 1888: Krakóréve puszta (Cs 5: 718: Fe).
Kraloposvicza * Szö (Orsova táján) 1540: Kraloposvicza (Pesty: Szörény II. 269). – Su 2: 356.
Kralovecz Te (1808) : Temeskirályfalva.
Krassó > Karas vize
Krassó(-fı vár, Karasó) Kr (Resicabánya-D) 1247: castrum de Crassou, Crassov; 1255: comes de
Crasu; 1266: t. castri de Karassou; 1319: Krasu, Kraso, Krasso, Karasou (Tr). 1323: magister
Nicolaus de Erdsomlow et de Kraso ...; 1333–5: de archidiaconatu de Sebus ... Benedictus
(sacerdos) de Karosu, ≈ Karaso; 1335: magistrum Thoukam de Ersumlya et Karasofw castellanus
suum (archiepiscopi Colocensis); 1358: usque metas ... castri ... Crassou. A tatárjárás alatt a
Krassó folyó torkolatánál épült eredetibb Krassó (Haram) vár hadi jelentıségét veszítette; ezt
követıen, a hegyi kıvárak építése során emelték a folyó eredeténél Krassófı várát. Valószínő, hogy
az 1323-ban említett Jánki Miklós ér(d)somlyói és krassói várnagy ennek s nem Haramnak állt az
élén, de az bizonyos, hogy 1335-ben Ér(d)somlyó és Krassófı a kalocsai érsek birtokában volt, aki
itt várnagyot tartott; ez az érsek nevében a környékre betelepített vlachok felett joghatóságot
gyakorolt. 1358-ban királyi vár, uradalma Székás(patak) birtokkal határos. A Krassófı alatt
kialakult váralja falu kapta a Krassó nevet; papja 1333: 7 báni, 1334: 4 gs, 1335: 8 báni pápai
tizedet fizet (Gy 3: 489). 1452: Krasso, 1550: opp. Krasso, 1673: Karasova (Pesty: Krassó II/1.
256).
(romjai Krassova/Caraşova közelében láthatók Km II. 961)
1808: Krassova cr., Krashova ill., Krassó h. 1888: Krassova KrSzö Resicai js (Je 456). 1913:
Krassóvár KrSzö vm Resicabányai js (Az). – 1909/19: Craşova, Krassova, L 2353: r 57;
krassován, bolgár, n, m, szlovák (57). Caraşova = Su 1: 121. 1333–1913. Su 2: 313. [42 D]
Krassóvármegye
# Pesty F.: Krassó vármegye története. I-II/1., II/2.; III-IV. Oklevéltár. Bp 1882–1883.
1335: Iktári Bethlen Péter Krassó vm alispánja és galambóci várnagy.
1352–55: Szeri Pósa krassói ispán sebesvári várnagy (Fügedi 246.). {Bizonyára (karán)sebesi}
1390 tavasza: A törökök elsı betörése Szerém, Krassó és Temes vármegye területére.©
1392.IX.: A törökök Krassó vármegyét pusztítják.©
1395.IX.: Török dúlás Krassó és Temes vm-ben. Csáky Miklós és Marczali Miklós temesi ispánok
Csák mellett (Te) legyıznek egy török csapatot.©
1396.VII.: Marczali Miklós temesi ispán Maráz mellett (Te) legyızi a Krassó és Temes vm-ben
pusztító török csapatot.©
Krassói fıesperesség – Archidiaconatus (Csanádi Ehm) 1304: Simon Crasso-i fıesperes {a
káptalani oklevélben az aradi és a marosontúli fıesperes után} (An 1: 677).
Krassó-Szörényvármegye, szh Lugos; járásai 1888 (Je 35-37): 1. Bégai (szh: Bálinc), 2. Bogsáni
(Németbogsán), 3. Bozovicsi, 4. Facseti, 5. Jámi, 6.Karánsebesi, 7. Lugosi, 8. Marosi, 9. Moldovai
(Újmoldova), 10. Oravicai (Ob), 11. Orsovai, 12. Resicai (Rb), 13. Temesi (Kricsova), 14.
Teregovai járás.
584