Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
Magura 11. To (Alsójára-DK) 1733: Magura, 1750: Magura. 1808: Magura (101). 1888: ≈
(Megura) TA Alsójárai js (Je 484). 1913: Járamagura TA vm (Az). –1909/19: Măgura, M, L
253 g. kat. r (108). Măgura Ierii = Su 1: 384. 1733, 1750, 1854. – 1974: c. Iara {Alsójára kzs
faluja} [22 D]
Magurásháza * Za (Galsa-É) 1510: Magurásháza (Márki II/1. 209). – Su 2: 365.
Magureny Hu (Szászváros-DK) 1888: Magureny Hu Szászvárosi js (Je 484). 1913: Magureny Hu
vm (Az). – 1909/19: Măgureni, M, L 105 ort. r (108). = Su 1: 384. 1909. – 1974: c. Beriu {Berény
kzs faluja DK-re} [34 C-D]
Magyarád Za (Pankota-DK) 1746: Magyarad (Su). 1808: Magyarád Ar (101). 1851: Magyarát,
Ar vm, kies vidéken, 14 kath., 9 ref., 2170 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Határa 4593 4/8
hold, ... Szılıhegye felette hires bort ad. Birja b. Ditrich József (Fé 3: 57). 1888: Magyarád Ar
Világosi js (Je 488). 1913: Magyarád Ar vm (Az). – 1909/19: Măderat, M, L 2337: r 2180; m, n
(108). = Su 1: 382. 1746, 1828, 1851. – 1974: or. Pîncota {Pankota városhoz tartozó falu} [32 A]
Magyarfalva * Te (Temesberény táján) 1408: Magyarffalwa Berény városhoz tartozott (Cs 2:
49). – Su 2: 366.
Magyaró To (Régen-ÉK, a Maros bp-i úton) 1228: locus qui vocatur Mogorreuu; 1319: p.
Monorou; 1325: sacerdos de Munuro; 1381: v. Monorou; 1509: provisor de Monyoro; 1512: p.
Monyoros. Losonczi, Bánffy, Dezsıfi-birtok (Cs 5: 721. Monyoró). 1587: Holtt Maros, Mogioro. –
E: fl. 5, A: fl. 2 den. 50 (Dé 69). 1587: Paksi János ref. lp és Vásárhelyi Mihály deák scholamester
birtokvásárlás tanui. 1733: Mujareu, 1750: Majreu, 1760–2: Magyaró. 1808: ≈ (102). 1861:
Magyoró {!} To (10). 1888: Magyaró (Haseldorf, Mejerca) MT Régeni felsı js (Je 488). 1913:
Magyaró MT vm (Az). – 1909/19: Măierău, M, L 2198: r 621; m (109). > Aluniş = Su 1: 38.
1228–1854. [24 A]
Magyarókereke {'mogyoró erdı'} Ko (Bánffyhunyad-DNy, Szentkirály-Ny hrs; 637 m)
{XIV. századi temploma (részben átépített); déli, nyugati és északi oldala még eredeti}. 1437: p.
Monorokerek;. 1507: ≈; 1523: p. Mogyorokereke. ⊗ Szentkirályi, Gy-i. Radó, Madarászi, Tótıri,
Középlaki s más köznemesek (Cs 5: 384). 1440–1554 KmJkv. 1554.VIII.30.: Mogyorokereke
Sebesvár tartozéka, Bonchidai Bánffy Mihály birtoka (5319). Késıbb a gyalui vártatomány faluja.
1587 Ksz: Mogyorokereke. fl. 16 (Dé 62). 1760–2: Magyar Kereke. 1780–1847: hét tanítója ismert
(Sebestyén 159). 1808: Magyarókerék, Majerou (102). 1861: Magyarokereke Ko (13). 1888:
Magyaró-Kereke (Majeru) Ko Bánffyhunyadi js (Je 488). 1913: Magyarókereke Ko vm (Az). #
KszHn 1942. 91. Kabay 1973. Sebestyén K. MtT 1979. – 1909/19: Muerău, Mk, L 529: r 308; m
(118). > 1929: Muerău : Alunişu, L 711, H{Vá}: Zam-Bihor 5 km (AnR). = Su 1: 38. 1437–
1854. [22 A]
Magyarós 1. Br (Apáca-D hrs az Olt b. p., a Brassó–Kıhalmi út szögkanyarában) 1377: villa
Nucum (Ub II. 480). 1468: Monoros (Amlacher 28). 1468: Nwspach (Berger 72). 1517: Monyoros,
Monoros; 1547: Monyaros, 1561: Mogyoros (SzO II. 75, III. 195, V. 73, 78). 1805: Magyaros.
1808: Mogyorós ~ Magyaros, Nussbach, Abuny {!: Aluny} (110). 1861: Magyarós, ≈ Br (39).
1888: Szász-Magyarós (Mogyorós, Nussbach, Magyerus) Br Alvidéki js (Je 640). 1913:
Szászmagyarós Br vm (Az). – 1909/19: Măgheruş (Alun), Szászmagyaros {!}, Nussbach
(Manversch) {Vö. Su: Manyersch}, L 1483: r 502; n (108). > Măeruş = Su 1: 382. 1377–1854. >
Măieruş [37 C]
Magyarós 2. Do (Beszterce-NyDNy) [1235-70, 1272-90] > 355: p. Monyoros; 1293: v.
Mungerochs ~ Munaros; 1332: Petrus sacerdos de Monorous. 1300 k. Radnai Milós ispán és
unokaöccse, Benus osztozásakor Miklósnak jutott. Papja 1332: 1 gs 12 kis dénár pápai tizedet fizet
(Gy 2: 79). 1355: p. Monyoros, 1358: Monyorous, 1361: Monyorow; 1422: Orusfalw, Orwzfalw
(Kádár VI. 23). 1485.I.6.: Monyoros-i Porkoláb Demeter Budakon birtokrészt vesz zálogba
(KmJkv 2508); 1501.IV.26.: Monyaros-i Gyula László kijelölt vajdai ember szentmihálytelki
{Mezıszentmihály} iktatásra (3187). Adatok még KmJkv II. 971. 1587: Harinna cum pertinentiis
640