Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
Páreng ~ Páring 2518 m magas hegység az Olt-völgy és a Zsil forrásvidéke közt. # Péterfi M.: A
páringi juhászat (NrÉrt 1905). – Parângul Mare.
Parhó Te (Herkulesfürdı-ÉNy) 1440–44, 1484: Parho (Cs 2: 56; 50. Mehedika). 1528: Porho,
1566: Perho, 1575: Perhova, 1598: Pirhova, 1785: Pirboda (Pesty: Szörény II. 450). 1808:
Pirhova, (i) Prhova (128). 1888: Pervova KrSzö Bozovicsi js (Je 574). 1913: Porhó KrSzö vm
(Az). – 1909/19: Pârvova, Pervova, L 1175: r 1146 (131). > Pîrnova = Su 2: 45. XV–1913: Perhó
{!}. > 1974: Pîrvova c. Lăpuşnicel {Kislaposnok kzs faluja É-ra} [43 C]
Parlag Sza (Avasújváros-ÉK) 1270: p. Barlag [: Parlag] (Tr). 1490: Parlag. A Móricok avassági
uradalmának egyik legöregebb telepe. Amikor a család a hegyvidéket adományul kapja (1270), a
privilégium már említi Parlag nevét, betelepülése tehát az elızı tulajdonos vagy – még régebben –
a király birtoklása idején történt (Maksai 192). 1808: Rózsapallag ~ Rósapallag, Prilop (139).
1851: Rózsaparlag, Sza vm, az Avasságon, kies magas helyen, honnan az avassági falukat
beláthatni: 563 g. kath. lak., kik erdejöket csaknem egészen kiirtották. F. u. Teleki, Károlyi, Kornis
gr., Vesselényi, Vécsey, Huszár bárók stb. (Fé 3: 302). 1888: Rózsapallag Szinérvárajai js (Je 609).
1913: Rózsapallag Sza vm Avasi js (Az). – 1909/19: Prilog, Rp, L 662: r 615 (140). = Su 2: 61.
1270–1851. [2 D]
Páró Fo (Fogaras-K) 1235: Bernardum de Debran ... sac. ... Ultrasilvane dioc. Egyháza felett
pereskedik az erdélyi püspök és az esztergomi érsek. Debren szl. 'völgytorok, szakadék' Páróra talál
(Gy 2: 450. Debren). 1471–1625: Brassó vs birtoka (Bi). 1527: Pereu (Su). 1532: Porro (Scheiner
104). 1634: Parroh (Makkai 480) I. Rákóczi György birtoka. 1808: Parró aliis Porro h., Berau g.,
Pareu val. 1861: Páró Fo (25). 1888: Páró (Pareu) Fo Sárkányi js (Je 568). 1913: Páró Fo vm
(Az). – 1909/19: Părău, Páró, L 1144: r 1139 (130). = Su 2: 30. 1527–1854. + 2: 315. Debran
{Sárkány mellett eltőntnek tartja.} [37 B]
Páros 1. Hu (Hátszeg-D, a Retyezát aljában) 1453: Paros; 1464: p. Parooasd in d-u Ha; 1511:
part. terre Frazen aliter Andolya in p-e Paros; 1519: nobiles p-is ≈; 1523: ≈. Párosi nemesek
birtokolták (Cs 5: 122). 1733: Párosz Pestére, 1760–2: Parospestere. 1808: Páros (125). 1861: ≈
Hu (23). 1888: Páros-Pestere Puji js (Je). 1913: Parospestere Hu vm Paros (Páros) és Pestere
egysülése; ma ismét 2 helység (Az). – 1909/19: Paroş-Peşteră, Pp, L 610: r 608 (130). > Peştera =
Su 2: 36. 1453–1854. [44 A]
Páros 2. Hu (Hátszeg-D) 1954: Paroş = Su 2: 27. {Felsıszálláspatak tartozéka} – 1974: c. Sălaşu
de Sus {Fszp kzs faluja DK-re} [44 A]
Parosény Hu (Vulkán és Lupény közt) 1773: Jiu-Sohodol, 1818: Paroşeni, 1835: Paroseni, 1854:
Sily-Macsesd-Párosény, Măceşdeni (Su). 1888: Zsily-Macsesd-Parosény Hu Petrozsényi js (Je
742). 1913: Zsilymacesdparoseny Hu vm (Az). – 1909/19: Paroşeni (MăŃeşti), Zsmp, L 1007: r
955; m, n (130). Jiu-Paroşeni > Paroşeni-Jiu = Su 2: 27. 1773–1854. > Jiu-Paroşeni [44 A]
Part * Ar (Temesfőzkút mellett) Parth; 1471: két Parthi; 1493: Alsoparh, Felsewpart a Keszi
család (Ákos) birtoka (Cs 1: 776). – Su 2: 383. Parth; 285. Alsoparth 1471; 327. Felsewparth 1471.
Partium {< Partium regni Hungariae Dominus: az erdélyi fejedelem második címébıl. Minden
más beállítás hamis, téves! Vö. pars, partes} 1544.VIII.1.: Partium követei elıször vesznek részt
az erdélyi országgyőlésen. 1571: Bi, Mm, Kr és KSz vm II. János „életéig köttetnek le“. „Az 1599:
11. 1600: 9. 1601: 25. cikkelyek bizonyítják, miképpen Báthori Zsigmond lemondása után az
említett megyék Magyarországhoz azonnal vissza is kapcsoltattak“ (Kölcsey ÖM I. 1247). Vö.
alább.
Partium, Magyarországi Részek: az egykori Zaránd, Közép-Szolnok és Kraszna vm, valamint
Kıvár-vidék, melyek a 16–17. sz. folyamán Erdélyhez való csatolás nélkül az erdélyi fejedelmek
birtokába jutottak. A ≈-ot az erdélyi fejedelmek mint a „Magyarország részeinek urai“ bírták, azzal
a kikötéssel, hogy az haláluk után a magyar királysághoz visszatér. A visszacsatolás 1693-ban
megtörtént, de egy 1733-ban kelt királyi rendelet ismét különválasztotta a ≈-ot. Az újabb
visszacsatolásról 1741, 1792, 1836, 1848. években kelt törvények intézkedtek. A ≈-ot végleg 1876-
772