Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
Nyercze, 1760–2: Nyertze. 1808: Nyérce h. 1861: Nyercze Ko (13). 1888: = Ko Almási js (Je
544). 1913: Nyerce Ko vm Hidalmási js (Az). – 1909/19: NierŃa, Ny, L 376: r 350; m (122). >
1929: NierŃa : MierŃa, L 458, H{Vá}: Şorecani {Egeres} 20 km (AnR). = Su 1: 396. 1434–1854.
– 1974: c. Cuzăplac {Középlak kzs faluja} [22 A]
Nyerges * Te (Lugos táján, Fagymag mellett) 1488: Nyerges Czikóvásárhely tartozéka volt (Cs 2:
12). – Su 2: 378.
Nyergeshát hegy 1451: mons Nergeshat a törpényi szászok prédiumainak határán (KmJkv 994).
Nyermig * Za (Nagyhalmágy táján) 1477: Nermygh (Cs 1: 741). =: ≈ (Márki II/1. 242). – Su 2:
377. {M}
Nyerı Tt (1913) < Hosszúfalu.
Nyikó + Nyikó mente: a Hargita fennsíkjának nyugati peremérıl induló és Székelykeresztúr
mellett a Nagy-Küküllıbe torkolló Nyikó patak völgye. Falvai az egykori Udvarhelyszék jellegzetes
vidékét alkotják. Közülük a legnevezetesebbek Szentlélek, Farkaslaka, Kobátfalva. Népét Tamási
Áron regényei és elbeszélései tették ismertté (K. L. 153). # Tibád L.: Nyikó menti helynevek. 1.
Kecset; 2. Kisfalud; 3. Bencéd (NyIrK 1978.2).
Nyimesd Bi (1913) < Vajdafalva.
Nyíres 1. * Bi (Gyapju-K) 1492: Nyres (Jakó 307). 1692: Nyéres (Mezısi 119). – Su 2: 378.
Nyíres 2. Do 1. (Szék-É) 1275: J. f. Bonch homo noster (regis); 1318: Blasio et Jo-e f-is Dom-i
f-i J(ure) de Bonchnirese pro se et Petro germano, ... t/p. Bonchnyrese; 1321: Bonch Nyrese; 1334:
Jo. et Pet. f-i Dom-i de Bonchnirese, p. ≈. 1275-ben Bonc fia János királyi ember Szilvás 2.
iktatásnál. 1318-ban Boncnyíresi János fia Domokos fiai: Balázs, János és Péter 22 M-ért eladják
Boncnyíres harmadának negyedrészét rokonuknak: Wass Miklós csicsói várnagynak. 1334-ben a
Boncnyíresiek újra elhatárolják a falu Borzástelke felé esı negyedét – a Zupalmapathaka,
Munurouspathaka és Sospatak mentén – Wass Miklós részére (Gy 2: 82. Ny 2.). 1439: Novaji
Fülöp – Bethlendi János fiai: Miklós és Gergely nevében – tiltja Lukácsot, Mihályt és Györgyöt
Bonchgyeres (! Do vm) birtok szántóföldjei, kaszálói, erdıi és halastava jogtalan használatától
(KmJkv 121); 1439.II.25.: Nyres-i István fia Lukács üv (126); =: Nyres-i István fia György – te:
Tamás, Lukács, Mihály, Erzsébet, Márta és Magdolna nevében is – tiltja Bethleni Miklóst,
Gergelyt és Antalt Nyres, Mányik és Móric birtokbeli részeik jogtalan használatától (127); 1440:
Nyres-i Mihály ü: Bádok (199); 1442.IV.20.: Nyres-i István fia Mihály – te: Lukács és György
nevében is – Felsıtık birtokbeli részét 25 Ft-ban zálogba adja Agmándi Péter váci püspöknek
(439); 1444.IV.5.: Nyres-i István fia György BonchNyres-i birtokrészét, saját telke kivételével, 40
Ft-on zálogba adja Bethleni Gergelynek (486); 1449.VI.9.: Czegei Lökös-tstvérek Nyres-i részüket
32 Ft-on zálogba adják Bethleni Antalnak (706); =: [Nyiresi] Tamás és felesége Nyres-i részét
zálogba adja ugyanannak (709); ); 1458.IV.17.: Nyres-i néha Lukács fia: Pál, özv. Nyres-i
Lukácsné: Erzsébet üv (1283). 1469.IV.27.: Nyres-i Pál ü: Dés (1878). Ld még KmJkv I. 994, II.
994. 1587: Boncz Nyres. – E: fl. 12, A: fl. 4 (Dé 41). 1808: Boncznyires, Bonczu (23). 1861:
Boncz-Nyires Do (15). 1913: Boncnyíres SzD vm (Az). – 1909/19: BonŃ, Bny, L 520: 502 (25). =
Su 1: 93. 1318–1854. – 1974: c. Fizeşu Gherlii {Ördöngösfüzes kzs faluja DNy-ra} [23 A]
Nyíres 3. * Do 2. (Göc-K hr) 1298: t. Olnyrus; 1305: p. Fulnyres; 1305: p. Kethnyeres,
videlicet Olnyres et Fulnyres; 1329: ad Beerc Niresbeerc vocatum; 1347: in loco Fulniresfey.
1298-ban Abel fia Mihály fiai Alnyires földet tartozékaival 24 M-ért eladják Ambrus fia Tamásnak
és fiainak, majd 1305-ben Felnyirest is eladták. Göc határának K-i részén feküdt; 1622: Nyíres
szántó Göc határában (Gy 2: 82. Ny 1.). 1298: ≈ (Er I. 572. Boncnyíreshez teszi). Alnyíres
(Szamosújvár-DK, Kisdevecser, Mohaly és Göc mellett) 1298: Kethnyres, Olnyrus, Fulnyrus
(Kádár V. 255). – Su 2: 352. Kethnyres.
+ Felnyíres (Szék-ÉK, Mohaly mellett) 1298: Fulnyrus (Kádár V. 255). – Su 2: 329.
726