Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
Hadrév határán a Marws-on háromkerekő új malmot építenek (774); 1467: Kisfalud végén új
malmot építnek a Maros-ra (1751); 1482: Radnót közelében a Morisius folyón malom (2346).
1840.aug.16. Borbereken tul át keltünk az itt széles Maros derék álló hidján ... a Marosnak ismét egy
czifra fa hidján jöttünk által Piskinél (Tanárky).
Maros-elıtagú hs 1888 (Je 494-5): Akna-Újvár (Marosújvár), Béld, Bogát, Borgó, Brettye, Csúcs,
Csüged, Dátos, Décse, Gézse (Géza), Hodák, Illye, Jára, Kecze, Keresztur, Koppánd, Kövesd,
Lekencze, Ludas, Németi, Orbó, Oroszfalu, Solymos, Szentanna: Sz-A, Szentgyörgy: Sz-Gy,
Szentimre: Sz-I, Szentkirály (AF vm), Szentkirály (MT vm), Vásárhely.
Marosaszó Te < Hosszúaszó.
Marosberkes Kr (Soborsin-DNy, a Maros b. p.) 1596: Piertes, 1717: Birtesch (Pesty: Krassó, II/1.
52). 1808: Birkis (20). 1828: opp. Birkis, Pirkisch (Nagy 179). 1851: Birkis, mezıváros, Kr vm,
12 kath., 1381 n. e. óhitő lak. s anyatemplommal, jó vásárokkal. F. u. gróf Zichy (Fé 1: 135).
1888: Birkis KrSzö Marosi js (Je 244). 1913: Marosberkes KrSzö vm (Az). – 1909/19: Birchiş,
Birkis, L 1499: r 1447; m, zs, n (21). = Su 1: 80. 1596–1913. [33 C]
Marosborgó Be (Beszterce-ÉK, Borgótiha-K) 1835: Marosenii (Su). 1861: Borgó-Marosény Na
(26). 1888: M-B (Borgó-Marosény, Borgó-Mureseny) BN Jádi js (Je 494). 1913: Marosborgó BN
vm (Az). – 1909/19: Borgo-Murăşeni, Mb, L 1086: r 1016; zs (25). > 1956: Mureşenii Bîrgăului =
Su 1: 412. 1835–1854. [14 C]
Marosborosznok Ar (Lippa-DK) 1437: kenezius de Bruznuk; 1440: Brwznyk (Pesty: Krassó, II/1.
97). 1477: Brwznik Ar Solymos vár 13. tartozéka (Cs 1: 761. Solymos). 1808: Bruznik, (i)
Brusznik (27). 1851: Bruznyik, Kr vm, nagy erdıs hegyek közt, 2 kath., 1136 óhitü lak., s
anyatemplommal. F. u. a kamara (Fé 1: 169). 1888: Bruznik (Briznik) KrSzö Marosi js (Je 259).
1913: Marosborosznok KrSzö vm (Az). – 1909/19: Bruznic, Br, L 970: r 950; n (30). = Su 1: 107.
1437–1913. – 1974: c. Dorgoş {Dorgos kzs faluja} [32 D]
Marosborsa Ar (Lippa-K, a Maros j. p. közelében) 1471: Bozova, 1479: Nagbozwa, 1519: Also
Bozwa (Cs 1: 768). 1743: Berzova. 1808: Berzava (18). 1851: Berzova, Ar vm, az erdélyi utban,
1421 n. e. óhitő lak., kis fatemplom, két lelkész. Hegyes-völgyes határa 12 000 hold, ... Birja özv.
Kaszonyi Aloysia asszonyság (Fé 1: 125). 1888: Berzova Ar Radnai js (Je 241). 1913: Marosborsa
Ar vm Máriaradnai js (Az). – 1909/19: Bârzava, Berzova, L 1732: r 1554; m, zs (15). Bîrzava =
Su 1: 83. 1471–1913. [32 B]
Maroseperjes Te (Lippa-K, a Maros b. p.) 1717: Chelmac, 1723–25: Kelnak (Mercy tk,
Borovszky: Temes, 71). 1808: Kelmák val. 1851: Kelmák, Te vm, 782 n. e. óhitü lak., s
anyatemplommal. Hegyes-völgyes határa sovány, 3201 hold ... A Maros partján van egy régi vára
düledéke, melly nagy részt már a Maros medrébe beszakadt, de még most is látható a kemény
kıfalban egy vaskapcsokkal erısitett mély üreg, melly vészteljes fogház lehetett ... Birja gr. Latour
Tódor hadügyminiszter örököse (Fé 2: 196). 1913: Maroseperjes Te vm Lippai js (Az). – 1909/19:
Chelmac, K, L 1261: r 1245 (42). = Su 1: 137. 1717–1913. [32 B]
Maroserdıd Kr (Lugos-ÉK) 1414–6: Padurany, 1717: Padurány (Pesty: Krassó II/2. 86). 1808:
≈, Paduran (123). 1851: ≈, Kr vm, 3 kath., 297 óhitü lak., anyatemplommal, sok legelıvel. F. u. a
kamara (Fé 3: 184). 1913: Maroserdıd KrSzö vm Marosi js (Az). – 1909/19: Pădurani, P, L 498:
r 381; c (129). > Pădureni = Su 2: 28. 1514–1913. > 1974: Pădurani c. Mănăştiur {Bégamonostor
kzs faluja É-ra [32 D]
Marosest MT (Marosvásárhely-Ny) 1956: Marosest Mezıbánd tartozéka. – Mărăşeşti = Su 1: 386.
{1981 Ø}
Marosfalva ~ Marosújfalu Gy/Cs 1956: Marosfalva Gyergyóújfalu Maros balparti falurésze. –
Mureş-Sat = Su 1: 412. 1956. – 1974: » Suseni { Gyergyóújfalu} [25 A]
655