mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

Egy lépés előre, kettő hátra 101tesítené a gyárat újabb lakótelepek építésének kötelezettsége alól, ezen túlszükségesnek tartották a még be nem fejezett, de építésre nagymértékben előkészítettújabb Karu-telep építésének folytatását, ahol 40 lakás készülhet el.Ezen „lakások megépítését a szövetkezettől függetlenül azért látjuk szükségesnek,mert egyes speciális szakmákban felmerülő munkaerőhiányunkat szinténcsak megfelelő lakások rendelkezésre bocsájtásával tudjuk megszüntetni”. 51A szellemi dolgozók elhelyezésére 1949– 50 fordulóján 24 lakás megépítéséttartották elengedhetetlennek. A gyár a Hosszúsor 1941-es átépítésének befejezésétkövetően csak 1948-ban kezdett hozzá az újabb, immár emeletes házakbólálló Táncsics telep építéséhez, amelynek a munkálatai 1953-ban fejeződtekbe. A tizenhat három, illetve négyszintes épületben 123 összkomfortos,többnyire kétszobás lakást alakítottak ki. 52 A gyár a lakáshoz juttatást továbbrais alapvetően a foglalkoztatáspolitika részeként, a munkaerő megtartásánakeszközeként kezelte.A lakásépítéssel kapcsolatos feladatok megoldása, irányítása az ötvenes évekelején a gyártól részben átkerült a helyi/megyei tanács felügyelete alá, de agyár befolyása, érdekérvényesítő képessége ezen a téren is mindvégig erős maradt.A Rákosi-korszak erőltetett iparosítási politikája azonban háttérbe szorítottaa lakossági igények kielégítését, nyilván ennek is köszönhető, hogy aprobléma – bár a lakásigénylések gyors növekedése közismert volt – csak 1951tavaszán került napirendre a tanácsi dokumentumokban. Akkor úgy vélték,hogy az év során felépítendő 132 állami és 100 gyári lakás enyhítheti a feszültséget,ám csak a lakások a kisebb része készült el.Az 1953 májusában tartott tanácsülésen a tanácselnök beszámolójában úgyvélte, hogy 1952-ben a lakásépítési program végrehajtását a munkaerőhiányhátráltatta. „Meg kell állapítanunk, hogy az elmúlt évben is a munkaerőhiánykövetkeztében főképpen lakásépítési programunk végrehajtását nem tudtukbiztosítani és így városunk ezen rákfenéjét radikálisan megoldani, dolgozóinkjogos igényeit száz százalékosan kielégíteni, több millió Ft. fel nem használtösszeget volt [kénytelen] kormányzatunk az év végén, mint felhasználatlan beruházásttörölni.” 53A lakásviszonyok javulását nehezítette, hogy az ötvenes évek első harmadábana magánlakás-építést gyakorlatilag betiltották, így lakáskörülményeinaz sem tudott érdemben változtatni,akinek – a korszakra jellemző általános 51 Uo.elszegényedés közepette – lett volna 52 Lásd Csontos–Vass (2001) 111–118.anya gi fedezete rá. A magánerős építkezésta lakásszövetkezetek létrehozá- 25-i tanácsülés53 BAZML XXIII-526/a 1. Az 1953. májusjegyzőkönyve.ENNI ÉS LAKNI IS KELLENE…