mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

116vékenységet is. A hivatások gyakorlói annak változásai a vázolt ellentmondástkompetenciájukra, az általuk kidolgozottetikai normákra, illetve tevékenysézőpontlehetőséget ad arra, hogy azis magyarázzák, illetve hogy ez a négüktársadalmi fontosságára hivatkozva építészszakma történetét új perspektívábóllássuk. Természetesen egy törté-kiemelt gazdasági juttatásokra és magastársadalmi presztízsre tartanak igényt. neti probléma teljes körű magyarázatát4 A professzionalizációs elméletek alkalmazásaaz 1945 utáni szocialista társa-várhatjuk, de azt igen, hogy az eddi-a professzionalizáció elméletétől semdalmakra nem példa nélküli. Vö. például gi megközelítések horizontján kívül maradóúj szempontokra hívja fel a figyel-Bukow (2006); Bütow – Chassé – Maurer(2006); Bastian (2000); Giese (2002); met. 4Fabel-Lamla (2004).A Kádár-rendszer a sztálinizmusban5 Rainer (2003) 11– 24.fogant. A propaganda igyekezett ugyan6 Erről például Standeisky (1996). a különbségeket hangsúlyozni, de a7 Vö. Izsák (1998); Pölöskei–Gergely–Izsák korszakkal foglalkozó mértékadó történettudományikutatás már többszörö-(1995); Salamon (1995).8 Romsics (1999) 357– 374.sen megmutatta a Rákosi- és a koraiKádár-rendszer közötti kontinuitást, ahatalomgyakorlás módjának kezdeti azonosságát. 5 Az egyes társadalmi csoportokkutatása is bizonyította, hogy nemcsak a hatalom, hanem a kádári társadalomtagjainak reakcióit és közérzetét is meghatározták a Rákosi-rendszerbenszerzett tapasztalatok. 6 Nem volt ez másként az építészek esetébensem. 1956 utáni történetük vizsgálatakor hamar világossá vált, hogy a Kádárrendszerrőlkialakított véleményük nem függetleníthető a Rákosi-rendszerbenszerzett tapasztalatoktól, és hogy ennek a fordítottja is igaz: a Kádár-rendszerbenszerzett élmények alapvetően befolyásolták emlékezésüket a Rákosikorszakra.Ha az értelmiségi „létezés”, a tudományos és művészeti alkotómunka lehetőségeitvizsgáljuk, az 1945 utáni magyar történelemmel foglalkozó összefoglalómunkák a némileg szabadabb tudományos és művészeti élet lehetőségét aKádár-rendszer sajátosságaként emlegetik. Némelyek (talán politikatörténetiszemléletüktől sem függetlenül) a Rákosi-rendszer szellemi életét nem tartjáktárgyalásra méltónak, ha meglétét nem tagadják is. 7 Romsics Ignác a Rákosikorszakkulturális életét, oktatását elemezve az ideológia, vagyis a szocialistarealizmus mindenhatóságát emelte ki, hangsúlyozva, hogy a megjelenés, az államielismerés és a díjak szükségszerű és kikerülhetetlen feltétele az állampártideológiájának kritika nélküli elfogadása volt. 8 Valuch Tibor az ötvenes évektotalitárius jellegét hangsúlyozva már kitér az építészek és épületek szerepére