mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

Titkosszolgák itt és ott 373lampolgárságú Máté Zoltánt mentették meg a hosszú börtönbüntetéstől. 47Kerényi történetének érdekessége, hogy ő 1957-től 1977-ig egyébként „KelemenAnna” és „Vas Júlia” fedőnéven a magyar állambiztonságnak dolgozott,német kapcsolatairól is jelentett, és így merült fel, hogy kettős ügynök. 48A nyugati országok kémtevékenységüket alapvetően diplomáciai képviseleteiklegális információs csatornáinak bázisára helyezték, hírszerzőik szinte mindigdiplomáciai fedésben dolgoztak. Ez azt is jelentette, hogy általában meszszemenőentartózkodtak az ügynökök alkalmazásától, így tevékenységük általábanmég a Kádár-rendszer jogi normái szerint sem volt büntethető. Módszereikközött kiemelt jelentősége volt az ún. „sötét hírszerzésnek”, amikor a hírszerzőtiszt valamilyen fedéssel (például mint kulturális attasé) lépett kapcsolatba a kiszemeltcélszeméllyel, aki így nem tudta, hogy kinek és milyen célból ad információt.A „sötét hírszerzés” során a célszemély „véletlenül” adott információkat,elszólta magát, így őt legfeljebb államtitoksértésért lehetett elmarasztalni,a hírszerző tiszt azonban nem volt felelősségre vonható, mivel a célszeméllyelminden alkalommal nyíltan találkozott, titkosszolgálati eszközöket nem vettigénybe. A „sötét hírszerzés” leggyakrabban használt helyszínei a különféle követségiés kulturális rendezvények voltak, ahol a meghívott célszemély úgy kerülhetettkapcsolatba a hírszerző tiszttel, hogy észre sem vette.A BM 1975. évi beszámolója is beismerte, hogy a külföldi hírszerző szervektársadalmi kapcsolataikon keresztül döntően legális információgyűjtéstfolytatnak. „A klasszikus módszerek alkalmazásán túl az ellenség erősítetteegyes személyek formális beszervezés nélküli megnyerését, titkos együttműködésbetörténő bevonását. Az olasz hírszerzés így került »titkos együttműködésbe«»GÓBÉ« fedőnevű kapcsolatunkkal. […] Az ellenség hírszerzésimódszereiben mindinkább előtérbe kerül a társadalmi kapcsolatokra épített, legálislehetőségek kihasználásával folytatott sötét hírszerzés.” 49A kémkedési ügyek 1964 és 1968 között az állam elleni bűntettek 4,9 százalékát tették ki, és ez az arány a későbbiekben feltehetően még tovább csökkent.Az említett időszakban felelősségre vont 96 „kém” közül 38 szolgáltatottki ténylegesen adatokat „ellenséges hírszerző szervnek”. Négy-négy esetbenelmebetegség miatt, illetve bizonyítottság hiányában szüntették meg az eljárást,egy esetben pedig átminősítés történt.Összesen 87 személynél volt megállapíthatóvalamilyen kémkedési ügy. Kü-48 ÁBTL A-2138, Kerényi Mária ügye; va-47 Felkutattuk… (2005).lönböző okokból azonban csak 74 esetbenszabtak ki büntetést. 19 személy 1– 3 14067 és V-158235 sz. dossziék.lamint az M-19591, M-31881/1, O-év, 38 személy 3– 8 év, 8 személy 8 – 12 49 MOL XIX-B-1-ai 1-a/628/1975, 6 – 7.A KÁDÁR-RENDSZER KÉMELHÁRÍTÁSA