mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

Egy lépés előre, kettő hátra81nem húzható megoldását meg kell találni. Ezen célból a szükséges intézkedéseketmeg kell tenni, mert csak nem bizonyosra vehető, hogy az M.D.P. KözpontiVezetőségének kongresszusi zászlaját az Ózdi Kohászati Üzemek érdemlikki, tehát ezen dolgozók közellátásának a megjavítása országos feladatkell, hogy legyen. Nem kíván a tanács megkülönböztetést, de ahhoz ragaszkodik,hogy az ózdi dolgozók sem legyenek közellátási szempontból rosszabbhelyzetben, mint az ország bármely más nagyüzemi dolgozói.” 14 Az állandósulóközellátási nehézségeket az előző évi aszályos esztendő következményeinektulajdonították. Az élelmiszerhiány miatt az országos előírásoknak megfelelően1951. március 1-jétől húsjegyet vezettek be, és megkezdődött a tejjegyekkiadásának előkészítése is. Az árufedezet azonban nem volt megfelelő, ígygyakran jegyre sem lehetett a szükséges élelmiszerekhez hozzájutni.Állandó problémát jelentett a különböző boltok, vendéglátóhelyek tisztaságais. „Piszkos poharak, pultok, szeny nyezett ital, a Mezőkernél romlott árukstb. melyek ezen szocialista szektoroknál, mint hiányosságok mutatkoznak.” 15A problémák megoldása érdekében elrendelték a Népbolt és a VendéglátóVállalat üzleteinek fokozott ellenőrzését. A közellátást azonban a tanácsi törekvésekellenére sem sikerült stabilizálni. Az 1952. évi tanácsülések örököstémája volt a zöldség- és gyümölcshiány, a kenyér rossz minősége, az egyenetlenáruszállítás. A szeptemberi tanácsülésen a zöldségbolt vezetője arra hívtafel a figyelmet, hogy az év első felében heteken keresztül nem szállítottakburgonyát az ózdi üzletbe. Komoly gondot jelentett, hogy az üzemi étkezdékbeis igen gyakran szállítottak romlott árut. A tanácstagok többsége úgyvélte, az áruhiányt csak a beadás százszázalékos teljesítése esetén lehetne felszámolni.Másfelől a háttérben felfedezni vélték az „ellenség aknamunkáját”,amelynek a tanácsi vezetők vélekedése szerint hol felvásárlási láz gerjesztésével,hol rémhírek terjesztésével meghatározó szerepe van az ellátási feszültségekkialakításában. Mindez azonban önmagában nem magyarázta meg az élelmiszerés a fogyasztási cikkek általános hiányát. A hiányos ellátást – a hivatalosvélekedésekkel ellentétben – egyszerre több tényező generálta: a korábbi, méga Rima által kiépített kereskedelmi-ellátási rendszer felszámolása, a kereskedelemtúlállamosítása, a mezőgazdaság kollektivizálása, a kötelező terménybeszolgáltatáscsődje, a paraszti termelési kedv visszaesése, az állami kézbekerült kiskereskedelmi hálózat nehézkesműködése, szervezetlensége, a lakosságifogyasztás központilag vezérelt ruár 15-i tanácsülés jegyzőkönyve.14 BAZML XXIII-526/a 1. Az 1951. feb-háttérbe szorítása. Az is joggal feltételezhető,hogy a nehézipari központ- lés15 Uo. Az 1951. szeptember 21-i tanácsü-jegyzőkönyve.ENNI ÉS LAKNI IS KELLENE…