mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

328 Évkönyv XVI. 2009BÉKÉS CSABAkatársát, akit 1971-ben hét év börtönre ítéltek azzal a váddal, hogy az NSZKnakkémkedett. 40Így Magyarország annak ellenére, hogy 1967-ben az elsők között szánta elmagát erre a lépésre, végül a szovjet blokk utolsó országaként normalizálta aviszonyát az NSZK-val (a bolgárok két nappal megelőzték), miközben a németkérdés általános rendezésének időszakában, 1967– 73 között, a már diplomáciaikapcsolatokkal rendelkező Románia mellett a szovjet blokkban Ma gyar -ország ápolta a legintenzívebb, legfelhőtlenebb és legelőnyösebb kapcsolatokataz NSZK-val.A legfontosabb célkitűzés most a politikai és kulturális viszonyok rendezéselett, mivel a gazdasági kapcsolatok ekkor már olajozottan működtek. A nagykövetségekmegnyitása után a két ország megállapodást kötött a nyugat-berlinimagyar konzulátus felállításáról, cserébe viszont az NSZK budapesti nagykövetségeelláthatta a nyugat-berlini polgárok képviseletét. A politikai kapcsolatokterén is intenzív fejlődés kezdődött, a két ország viszonyában bekövetkezettminőségi változást Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter magyarországilátogatása jelezte 1974 áprilisában. Helmut Schmidt kancellár és KádárJános már 1974-ben kölcsönösen meghívták egymást, de az első találkozó ahelsinki egyezmény záróokmányának aláírása idején jött létre. Kádár János elsőhivatalos látogatását az NSZK-ba 1976-ban tervezték, végül azonban csak1977 júliusában került rá sor.MAGYARORSZÁG ÉS AZ NDK: A KELETNÉMET TÉNYEZŐMagyarország számára a német kérdés komplexitását leginkább az adta, hogyegyszerre volt érdekelt kiegyensúlyozott és dinamikusan fejlődő viszony fenntartásábanmindkét német állammal. S ez az NDK esetében sem csupán aztjelentette, hogy ideológiai alapon és a szovjet blokkhoz tartozás kényszerébőladódóan mindvégig támogatni kellett a kelet-berlini rendszert, ezt diktálták agazdasági érdekek is.A magyar – keletnémet kapcsolatok sajátosan egyediek és ellentmondásosakvoltak. A hatvanas és a hetvenes években a Szovjetunió mellett az NDK volta magyarországi gazdasági és belpolitikai változások leghevesebb kritikusa.Még az is előfordult, hogy időnként keletnémet funkcionáriusok „kémkedtek”a magyarországi kulturális életben zajlófejlemények után. Az 1968-as cseh-40 MOL 288. f. 5/626. ő. e. Jegyzőkönyv azMSZMP Politikai Bizottságának 1973. szlovákiai válság során komoly személyesvitákra is sor került a két december 18-i üléséről; AAPD (1971)országDok. 899.