mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

336 Évkönyv XVI. 2009BÉKÉS CSABAegyezmény kezdettől fogva érvénytelen – elfogadása Bonn részéről így nem kevesebbetjelentett, mint az etnikai elv alapján történelmileg is igazságosnaktekinthető 1938-as döntés „önkéntes” megtagadását és igazságtalannak minősítését.A prágai igény magyar támogatása tehát implicit módon a magyar területikövetelésekről való végleges lemondást is jelentette. S noha a magyarvezetés nyilvánosan sohasem vetett fel ilyen igényeket, a magyarlakta területekrőlvaló végleges lemondás nem volt kisebb trauma számukra sem, minta németeknek beletörődni a Potsdamban Lengyelországnak ítélt, valamint aszudétanémet területekről való lemondásba. Különösen, mivel a németeketezekről a területekről a második világháború után a szövetséges nagyhatalmakjóváhagyásával kitelepítették, a szlovákiai magyarok viszont zömmel szülőföldjükönmaradtak. 58Az igazságosság és a szövetségesi lojalitás konfliktusát Kádár János ekkormég csak a megszokott módon tudta kezelni: a „kisebbik rossz” típusú döntésbevaló kényszerű beletörődéssel. Egészen más nemzetközi környezetben,1989 nyarán a hasonlóan súlyos dilemmát felvető keletnémet menekültkérdésmegoldása során a két német állam „vitájában” az akkori magyar vezetés végül,hosszas vívódás után, nyíltan az NSZK oldalára állt. 59Kádár láthatóan elemében volt a VSZ PTT prágai ülésén, mivel – korábbi,teljesen defenzív és ultralojális magatartásával szöges ellentétben – a kérdéskedvező megoldására rögtön egy B tervet is előadott. Elmondta, milyen fontosnaktartja, hogy az NDK-t a NATO-országok is mielőbb elismerjék, s rögtöntudott is ilyen konkrét hajlandóságról: a közelmúltban Budapesten tárgyalófrancia külügyminiszter felvetette, hogy Franciaország hajlandó lenneelismerni az NDK-t, ha Magyarország cserébe felvenné a diplomáciai kapcsolatotaz NSZK-val. Az európai biztonsági és együttműködési konferenciaelőkészítésével kapcsolatban Kádár a következőket mondta: egyetért azzal,hogy újabb széles körű kampányt kell indítani a nyugat-európai országokmeggyőzése érdekében, hogy a konferenciára még 1972-ben sor kerülhessen.Ennek érdekében fel kell használni a58 A szlovákiai magyarok egy részének másodikvilágháború utáni kitelepítéséről és lis kapcsolatokat. Támogatni kell a finnmeglévő és ezután kiépítendő bilaterá-a csehszlovák kormány által kierőszakolt kezdeményezést a Helsinkiben tartandónagyköveti szintű előkészítésre, éslakosságcsere történetéről lásd legújabbanRomsics (2006) 125– 138. A magyar – már most meg kell állapodni abban,román viszonyról és az erdélyi kérdésről hogy a VSZ országainak helsinki képviselőivagy különmegbízottai mikorlásd Földes (2007).59 Lásd bővebben: Békés (2004a) 314– 317. keressék meg a finn kormányt a sokol-