mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

Egy lépés előre, kettő hátra77többek között azért válhatott bevándorlási célponttá, mert az ötvenes évek elsőfelének hadiipari fejlesztése a kohászati kapacitás gyors bővítését követeltemeg, ami jelentős munkaerőigényt teremtett. Az ipari munkahely és a körülöttesajátosan növekvő település sokak számára kilépési lehetőség is volt a falusiszegénységből.A bevándorlás, amely az ötvenes évek elejétől a hatvanas évek elejéig – akorábbiakhoz képest is – jelentős mértékű volt, komoly szociális feszültségeketokozott. 1959 augusztusában a helyi rendőrkapitányság már egyenesen aközbiztonságot fenyegető tényezőként értékelte a jelenséget. „A hatalmas iparilétesítmény azt eredményezi, hogy a népsűrűség növekedik. Ebből adódóankülönböző lakásproblémák és egyéb, a közbiztonsággal szorosan összefüggőnehézségek jelentkeznek nap-mint nap. A munkaerőhiány és a munkanélküliségennek ellenére együtt jelentkeznek a városban. 600 fő olyan munkanélkülivan nyilvántartva, akik csak azért nem dolgoznak, mert nem konveniál nekika munkalehetőség […]. A város, ill. a kohászati üzem beruházásáról nemakarok itt beszélni. […] A nagy befektetés, az ebből adódó munkalehetőség azország nagy részéről idevonzza a dolgozókat, de ezek között igen sok a kétesegzisztencia. Főleg Szabolcs és Hajdú szabadult meg a gyanús elemeitől. […]A munkásság is eléggé felhígult. Erre utalnak egyébként az üzemen belüli hanyag,hűtlen kezelések, lopások elég nagy száma.” 6 A hivatalos vélekedéstőlfüggetlenül a kortársak egy részének emlékezete is a helyi társadalom meggyengülésekéntőrizte meg az ötvenes évek elejétől kibontakozó bevándorlást.A helyi vezetőkben újra meg újra felmerült a letelepedési tilalom vagy a betelepülésfeltételhez kötésének gondolata. „Évről-évre nem csökken, hanem szaporodikvárosunkban a putrikba meghúzódó, bevándorló családok száma, melyethatósági vonalon megakadályozni nem tudunk. Hogy miért nem tudjukmegakadályozni, azt azzal tudom megindokolni, hogy városunkban éventetöbb százmilliót építünk be a kohászat és a város. Ezekhez az építkezésekhezsegédmunkásokra van szükség. Nemcsak 1961-ben, de már évek óta Ózdonsegédmunkásokat felkutatni nem tudunk,nagy része a környező falvakból, 6 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár(BAZML) XXIII-527/a 4. Ózd Vá-távolabbi megyékből jelentkeznek ittmunkára, és végül itt ragadnak. Nincs rosi Tanács Végrehajtó Bizottságánakaz országban olyan rendelkezés vagy iratai. A BM Ózdi Városi Kapitányságánakjelentése a közbiztonság helyzeté-törvény, amely megtiltaná, hogy évekigitt dolgozó emberek családjai be ne ről, 1959. augusztus 28. Az iratok nyelvhelyességihibáit nem javítom.költözhessenek városunkba.” 7 Az „indokolatlanbevándorlást és letelepe- 7 BAZML XXIII-526/a 1. Ózd Város Ta-ENNI ÉS LAKNI IS KELLENE…