mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

Kispolitika, nagypolitika 347hogy mindenki tudta: a Ma gyar or szág tól elszakított területek legnagyobb részenégy szomszédos – ekkor szocialista – országhoz került, s közülük háromVSZ-tagállam. Kádár ekkor, a nagy nyilvánosság előtt megelégedett az önmagukbanis beszédes tények felemlegetésével, három évvel korábban, 1972februárjában azonban Brezsnyevnek részletesen elmagyarázta azt is, hogyMagyarország gazdasági helyzete, a gazdaság nyitottsága, nagyfokú külkereskedelemreutaltsága szoros összefüggésben van a trianoni békeszerződés okoztasúlyos területvesztéssel. A magyar vezetés számára tehát az európai statusquo, azaz a fennálló határok véglegesítésére törekvő szovjet politika támogatásakomoly áldozatokat és történelmi lemondást jelent. Mindezért cserébeKádár több nagyvonalúságot kért a szovjet vezetéstől a magyar gazdasági igényektámogatása terén. 77A magyar vezetés nem tétlenkedett a helsinki egyezmény aláírása után sem.Miközben a legtöbb testvérpárt elsősorban az európai status quo de jure megerősítésétjelentő, fényes stratégiai győzelemként ünnepelte a történteket, azMSZMP Politikai Bizottsága már a testület 1975. augusztus 12-i ülésén részleteshatározatot hozott a záróokmány aláírásából Magyarországra háruló kötelezettségekmielőbbi teljesítésére. 78 A határozat abból indult ki, hogy a záróokmánybanfoglaltak alkalmazását illetően Magyarország kifejezetten kedvezőpozícióban van, tehát a magyar kormány „aktívan és offenzívan” léphet fela kelet – nyugati kétoldalú kapcsolatok terén. A határozat szerint intézkednikell róla, hogy az állami szervek dolgozzanak ki javaslatokat a gazdasági és kulturáliskapcsolatok fejlesztésére a nyugati államokkal, és azonnal meg kell kezdenia felkészülést az 1977 júniusában Belgrádban kezdődő tanácskozássorozatrais. A határozatot ezúttal valóban tettek követték, és a magyar kormány1976-ban – a szovjet blokkból egyedül – 19 nyugati ország, köztük az EgyesültÁllamok részére juttatott el olyan javaslatcsomagot, amelyben a bilaterálispolitikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok intenzív fejlesztését szorgalmazta.79Helsinki után egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a szovjet blokkban Ma gyar -ország lett a biztonsági konferencia ésaz időközben kibontakozott enyhülés 77 Kalmár (2007) 106.első számú haszonélvezője. A nyitott 78 MOL 288. f. 5/670. ő. e. Jegyzőkönyv azgazdaságú ország számára ugyanis kulcsfontosságúvolt – és egyre inkább lét-augusztus 12-i üléséről.MSZMP Politikai Bizottságának 1975.kérdéssé vált – a nyugati kapcsolatok 79 MOL 288. f. 32/15. ő. e. (1985). A korszakmagyar külpolitikájáról lásd Békészavartalan fejlesztése, amihez a helsinkifolyamat sikere kiváló lehetőséget te- (2004c).MAGYARORSZÁG, A SZOVJET BLOKK, A NÉMET KÉRDÉS ÉS AZ EURÓPAI BIZTONSÁG 1967–1975