mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

Kispolitika, nagypolitika 263és Ljubisa Ristić mellé sorolja Ács Jánost.[…] A BITEF-et elemző, összefoglaló írásokegybehangzó kicsengése, hogy a kelet-,közép- és dél-európai térségben, tragikustörténelmi tapasztalataink eredőjeként, kialakulóbanvan egy politikával átitatott, újöneszmélési folyamat, gócpontjában a forradalomtörténelmi, társadalmi, ontológiaikérdéseivel, melynek nemcsak jelzője, detevékeny résztvevője is a színház.” Radics(1983). Lehetséges, hogy azért is tetszett eprodukció a jugoszlávoknak, mert már őkis csalódtak a titói forradalomban? De eztcsak sejthetjük, erről nem ejtettek szót.84 Mindmáig az a közhiedelem, hogy Ma -gyar országon egyáltalán nem tudósítottaka kaposváriak sikereiről. Magyar siker aBITEF-en. Magyar Nemzet, 1982. október6.; Siker. Szabad Föld, 1982. október 9.;Les kó László: „Talán adalék ez a sikerahhoz a meddő vitához, mely színháziberkeken is túlnőtt: milyen legyen aszínház. S amelyben egyik fél nyilatkozatokkal,a másik előadásokkal érvel […]A Csiky Gergely Színház szereplésérőlösszefoglalót adott az ottani televízió. Abelgrádi Politika két írásban is méltatta akaposváriak fellépését. A tudósítás címe:»Tegnap este mindenki sírt«. A lap beszámolarról a döbbent csendről, majdhosszú ünneplésről, mely az előadást fogadta.”Kaposvári színház nemzetközi sikere.Somogyi Néplap, 1982. október 5.85 E dokumentum szerint Tóth Dezső ebbenKoltai Tamás színikritikussal konzultált.86 Az MSZMP KB Agitációs és PropagandaBizottságának tagja.A KAPOSVÁRI MARAT/SADE ÉS A KULTÚRPOLITIKAA kultúrkorifeusok a kemény fellépés mikéntjét fontolgatták, de hideg zuhanykéntérte őket a kaposváriak váratlan nemzetközi áttörése. Tóth Dezsőoktóber 20-án, Knopp Andrásnak írt feljegyzésében ezt „kétes sikerként” minősíti,és visszatér az eredendő problémára: „[Az elvtársak] nem jeleztek olyanpolitikai érdekű fenntartást, amelyik a produkció BITEF-re való kiküldésekapcsán számba vehető lett volna.” De: „Ugyanez volt a helyzet a színikritikusokdíjának minisztériumi jóváhagyása kapcsán is.” 85 Hivatkozik arra is,hogy „kelletlenül bár”, de tudomásul vette a Színházművészeti Szövetség elnökségeáltal is támogatott kritikusi díj odaítélését. A továbbiakban azt latolgatja,hogy a „nemkívánatos hatással járó” díj kiosztását a minisztérium a SzínházművészetiSzövetség vezetőségének jóváhagyása ellenére leállítja. De eztaztán elveti, mert „egy általam elkövetett hibának egy másik hibával való tetézésétjelentené”. Ugyanis ez már a nyomdában lévő Színház folyóirat viszszavonásávaljárna együtt, ami a „színházművészeti közéletünk marxista ésmegbízható szövetséges bázisát is erősen megosztaná”. A leghelyesebb lépésneka köztájékoztatás radikális korlátozását ítélte (ezzel Svéd Pál elvtárs 86 isegyetértett): „a tervek szerint osszák ki október 25-én a kritikusi díjakat, azona Rádió és TV ne legyen jelen; az eseményről egy MTI tényközlés jelenjen