mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

110 Évkönyv XVI. 2009VALUCH TIBORépítésekbe, ezért a jobb anyagi körülmények között élők számára elsősorbana szövetkezeti lakásvásárlást propagálták, az állami beruházásban épített lakásokelosztása során pedig a nagycsaládosok és a rossz anyagi helyzetben lévőkkerültek előtérbe. Nyilvánvalóan ebben az esetben is voltak kivételek, hiszena városi tanács végrehajtó bizottsága hatvanas évek elején elfogadott határozataalapján az éves lakáskeret 10%-a felett a kategorizálástól függetlenül, sajátmaga rendelkezett. A gyár igazgatójának 8– 12 lakásos saját rendelkezésikerete volt, sportcélokra 5– 6 lakást tartottak fenn, 6 – 7 lakás kiutalási jogát pedigúgynevezett közérdekű problémák elintézésére tartalékolták.A bevándorlást továbbra is a lakáshiány mérséklését veszélyeztető tényezőnektekintették. Az 1962. júniusi tanácsülésen az egyik felszólaló tanácstag úgyvélte, hogy „az Ózdra beköltözők nem válogatnak a lakásokban, bárhová beköltöznek,melléképületekbe, romos lakásokba, s rövid időn belül bejelentik,hogy az életveszélyre való tekintettel lakást igényelnek. Ez azt eredményezi,hogy azok az ózdi születésű dolgozók, akik ugyan nem életveszélyes körülményekközött, de sokszor nagyon szűkösen élnek – gyakran több család egy kislakásban –, nem kaphatnak lakást, mert azt az életveszélyes lakásban lakók foglaljákel.” 72 Ennek ellenére a tanács végrehajtó bizottsága 1962 elején úgydöntött, hogy az életveszélyes lakásban lakó dolgozók elhelyezéséről kell elsősorbangondoskodni, függetlenül attól, hogy az illető kohászati dolgozó-eavagy sem. Erről azonban a kohászat lakáselosztó bizottságával egyeztetni kell,nehogy olyanok jussanak lakáshoz, akik „nem kifogástalan munkaerkölcsű dolgozók[…]. Az új modern lakásba lehetőleg több éve dolgozó, Kohászat általis javasolt lakásigénylők kerüljenek.” 73 A lakáselosztásban, a bérlőkijelölésbenidőről időre a szűkös keretszám miatt (is) kisebb-nagyobb feszültségek alakultakki a városi tanács és a gyár kapcsolatában. Miután a kohászati üzemekneksaját intézményrendszere és elosztható lakáskerete volt, a helyi tanácsvégrehajtó bizottsága 1962 júniusában úgy döntött, hogy „kohászati dolgozóka tanácsi kategorizálású névjegyzékbe nem sorolhatók be”. Szintén nem igényelhetteklakást a vidéken lakással rendelkező egyedülállók. Az Ózdon áthelyezésnélkül, saját elhatározásból letelepedett személyek, az albérlők és a vidékenlakó, Ózdra bejáró dolgozók72 BAZML XXIII-526/a 1. Rajcsányi An - csak öt év elteltével kerülhettek fel atal tanácstag felszólalása az 1962. június lakásigénylők listájára. Emellett jövedelmikorlátokat is életbe léptettek.29-i tanácsülésen.73 BAZML XXIII-527/a 4. Az Ózdi Városi Nem kaphattak főbérleti lakást azok,Tanács VB 1962. január 17-i ülésének akiknek a családi jövedelme havonta elértea 2500 forintot és nem volt jegyzőkönyve.eltar-