mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

203KOZÁK GYULAEGY MŰVÉSZCSALÁD ÖSSZETÉTELÉNEKVÁLTOZÁSAI, 1956 – 1982Rottenbiller utca 1. II. emelet 17.Írásom Az Ady Endre utcai Vidor-villától 1 a New York-i Huszonharmadik utcáigcímű könyv rövidített részlete. A könyv egy művészcsalád hányattatásait mutatjabe, főként az 1945 és 1982 közötti időszakban, kevésbé részletesen éskevésbé dokumentáltan pedig az 1920-as évektől a 2000-es évek elejéig.A Rottenbiller utcai lakás lakóinak mozgásai, megpróbáltatásai és a megpróbáltatásokkaljáró hivatalos és magánbonyodalmak jól szemléltetik, mennyireki voltak szolgáltatva a hatalomnak még az elméletben, illetve a közfelfogásszerint kivételezett helyzetben lévő állampolgárok is (például az érdeklődés előterébenálló, sikeres művészek), s hogy életük szinte minden területét – a lakhatáshozés az utazáshoz való jogot is – a politikai hatalom, a hivatalok határoztákmeg. A következőkben minden olyan részlettől eltekintek, amely a lakásstátusának alakulását nem befolyásolta, azzal nincs összefüggésben. A magánéletitörténésekre csak annyiban utalok, amennyiben hatottak a lakás történetére.Azt kívánom bemutatni, hogyansikerült „megszerezni” egy VII. 1 Vidor Emil (1867–1952) a magyar szecessziótalán legkiválóbb építésze, Bu -kerületi, négyszoba-cselédszobás lakást,milyen mozgások történtek benne1956 és 1982 között, s hogyan gaba-Be dő-ház (Honvéd utca 3.), Palatinus-da pest főépítésze. Legismertebb házai:lyodott össze a lakás és a benne lakók házak (Pozsonyi út 2– 18.), Egger-villasorsa. Természetesen nem a lakás köti (ma Városligeti fasor 24.). Sok tucat remekévelteleszórta a századelő Bu da -össze a szereplőket, de számos eseménykiváltója, elindítója volt.pestjét.A MŰVÉSZ ÉS MŰHELYEA második világháború alatt a fővárosi lakások jelentős hányada semmisültmeg vagy vált a bombázások, harcok miatt használhatatlanná. Már annak isörülni kellett, ha egyáltalán fedél volt az ember feje fölött.