mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

Titkosszolgák itt és ott 395államtitkárt is tájékoztatták. 116 Azt a gyanút, hogy a Warimpex cég Pollok információimiatt csökkentette közel egymilliárd schillinggel (!) az árajánlatát,nem sikerült igazolni. Egyébként is a cég ezzel az öt pályázóból csak a másodikhelyre került. Mivel valós vádak nem léteztek, 1983. április 26-án a BRFK„munkahelyi telefonálás” címen indított ellene eljárást. Ehhez formailag a főnökénekcímzett névtelen levél adta az alapot, amelyben azzal vádoltákPollokot, hogy magáncélú telefonálásaival a csalás bűntettét követi el.Május 5-én előállították, 26-án a vizsgálatot lezárták. A bíróság „folytatólagosanelkövetett csalás” bűntette miatt háromhavi felfüggesztett börtönbüntetésreítélte, és a „szerv” „egyben az OKGT vezérigazgatójának szig na li zált”,ami dr. Hári Károly alezredes, a III/II-9 osztályvezetője megfogalmazásábanannyit jelentett, hogy „a III/II-6 osztály intézkedett nevezett kiszorítására azolajipar területéről, Jurkovichot pedig kitiltották Ma gyar or szág ról”. 117A „FELLAZÍTÁSI POLITIKA” ÉS A KÉMELHÁRÍTÁSA III/II. csoportfőnökség leginkább jellemző tevékenysége a „fellazítás” elleniharc volt. Ebben természetesen szorosan együtt kellett működnie a belső elhárítássalés a hírszerzéssel is, a három csoportfőnökség munkája ezen a területenelválaszthatatlan egymástól.A sztálinizmus lecsengése és a Nyugat nyitási politikája után a szocialistatábor fő fóbiája a „fellazítási politika” lett, azaz a nyitási és megbékélési kísérleteketés a nyugati „nyílt társadalom” filmeken vagy propagandaanyagokonmegjelenő reklámját a Varsói Szerződés tagállamai tudatos titkosszolgálatiagresszióként értékelték. Ugyanígy értékeltek minden nyugati kulturális kapcsolatfelvételtis: a BM szemében minden nyugati intézmény, amely kulturális,gazdasági vagy földrajzi okokból a keleti blokk országaival foglalkozott,a külföldi titkosszolgálatok bújtatott eszközének tűnt. A fellazítási politika először1965-ben került a PB napirendjére, majd 1966. április 26-án külön PBhatározatis született róla. Az MSZMP vezetői ekkoriban még úgy vélték,hogy a „leninizmus nemzetközi előretörése” megfelelő lehetőségeket ad a fellazításipolitikával szembeni harcra. 1970. július 6-án a PB ismét határozatothozott, amelyben immár az imperialista fellazító politika elleni nemzetköziegyüttműködést is felvetette. Az utolsó PB-határozat 1983. október 11-énszületett: ebben már a határon túli magyarok és a független békemozgalmakis a fellazítási politika eszközeiként jelentekmeg. Az MSZMP vezető testületeia fellazítási politika leginkább ve- cius 15.116 ÁBTL NOIJ III/II-49-54/5, 1982. már-4.117 ÁBTL NOIJ III/II-106, 1983. május 31.A KÁDÁR-RENDSZER KÉMELHÁRÍTÁSA