mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

68Évkönyv XVI. 2009GÁL ÉVAtalán nem illő, gúnyos hangú beszúrás mindennél jobban mutatja Vida végtelencinizmusát és nyilván önmaga előtt is titkolt rettegését az általa meggyilkoltatotttiszta hős alakjától. Talán csak a mélylélektan vagy éppen a kriminálpszichológiasegítségével lehetne magyarázatot találni arra, milyen kényszeridéztette fel a vérbíróban (mint egy helyi, törpe Borisz Godunovban) egyesztendő múltán is áldozata vádoló szavait. Hiszen 1959-ben Vida azt hihette,hogy ezekről a szavakról – mint ahogy az egész per anyagáról – a legszűkebbvezető körökön kívül soha senki nem fog tudomást szerezni.Az indokolás a továbbiakban újra meg újra ecsetelte a vádlottak „konok elvetemültségét”.Igaz, hogy tevékenységük nem irányult közvetlenül a hatalommegragadására, de „társadalomveszélyessége” az ilyen típusú szervezkedésekközül „magasan kiemelkedik hazaárulást súroló tevékenységével” stb. stb.A vádlottak egyenkénti minősítésével kapcsolatban ismét meg kellett indokolnia,miért Mérei kapja a legsúlyosabb büntetést. Fekete esetében aztecsetelte, hogy őt értelmiségi elvbarátai fiatalságánál és hiúságánál fogva tudtákbelerángatni a szervezkedésbe és „származásánál fogva cégérül felhasználni”.Széll Jenőtől nagyon rossz néven vette Vida, hogy szinte végig tagadott,s csak az utolsó szó jogán mondott szavaiban ismerte be bűnösségét.A Legfőbb Ügyészség képviselője természetesen egyetértett az ítélettel.Csak azon csodálkozott egy kicsit, hogy nem Fekete kapta a leghosszabb börtönbüntetést;a perbeszédben ugyanis ő fordított sorrendet javasolt. De hátMéreinek, mint kispolgári származású értelmiséginek az akkor érvényes pártvonalszerint nagyobb büntetést kellett kapnia, mint a munkásszármazású, csakmegtévedt Feketének.A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának ítélete ellen „fellebbezésnekhelye nincs. Jogerős és végrehajtható” – írta az ítélet végére a végzést VidaFerenc tanácsvezető.Mérei Ferenc és Fekete Sándor az 1963. évi úgynevezett nagy amnesztiávalszabadult, tehát mindketten négy és fél évet ültek. Hegedűs András 1960nyarán, Széll Jenő és Litván György büntetésük kétharmadának letöltése után,1962-ben léphettek ki a börtönkapun.A Mérei Ferenc és társai bűnügy többi kilenc szereplőjét – ZsámbokiZoltánt és társait – egy második perben, 1959. május 25-én állították bíróságelé. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa, ugyancsak Vida Ferenc elnökletealatt, ugyanolyan, a fellebbezést kizáró eljárásban június 2-án ítélteZsámboki Zoltánt hét, Kántás Lászlót négy és fél, Hoffmann Tibornét szinténnégy és fél, Kelemen Imrét két, Nemes Líviát öt, Kiss Károlyt és Németh