mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

Gépezet59a különböző értelmiségi munkahelyekről odahívott emberek szétvigyék a hírt:mennyire helytelenítik, és mennyire megbánták cselekedeteiket a vádlottak.A meghívottak névsora a következő volt:Szecsődi László, az MSZMP Központi Bizottsága (KB) tudományos éskulturális osztályának helyettes vezetője; Molnár János, a budapesti pártbizottságtudományos és kulturális osztályáról; Fekete Károly, az MSZMP V.kerületi pártbizottságának titkára; Csáki Ernő, az MSZMP belügyminisztériumipártbizottságának titkára; Kardos Lajos, az ELTE pszichológiai tanszékénekprofesszora; Simon Ferenc, a KSH párttitkára; Péter Ernő, a PedagógusSzakszervezet főtitkára; Héra Zoltán, a Népszabadság újságírója; BognárKároly az MTI-től; Pamlényi Ervin, az MTA Történettudományi Intézet tudományosmunkatársa; Péteri István, az MSZMP KB adminisztratív osztályánakhelyettes vezetője; Zentai János, a Rádió párttitkára.Ebbe a nagy „nyilvánosságba” tehát csak alig két-három valódi civil értelmiségifért be (Kardos Lajos, Péter Ernő meg Pamlényi Ervin, akik persze,érthető módon, begyulladva hallgatták végig a tárgyalást).És ami valóban először fordult elő az ilyen perek tárgyalásán: meglepetésszerűenbeengedték a házastársakat is, akiknek a tárgyalás első napján a védőügyvédekkézbesítették a belépési engedélyeket. Nyilván nevelő célzata voltennek az engedménynek is (a korábbi perekben a feleségeknek még azt semmondhatták meg a védőügyvédek, mikor kezdődik a tárgyalás).Vidáról nagyon sok rosszat el lehet mondani, azt azonban nem állíthatjuk,hogy lusta lett volna a proletárdiktatúra, a szovjet rendszer és a Kádár-rezsimellenségeinek üldözésében. A Mérei Ferenc és társai elleni bűnügy tárgyalásijegyzőkönyvéből és az ítélet indokolásából úgy tűnik, végigolvasta a BM vizsgálatiosztálya által megküldött hatkötetnyi vizsgálati anyagot, amely a kihallgatásijegyzőkönyveket, az önvallomásokat, a tanúvallomásokat, a szakértői jelentéseketés az úgynevezett tárgyi bizonyítékokat tartalmazta.Vida a tárgyalás első három napját a vádlottak meg- és kihallgatására,szembesítésére fordította. Az egyébként messze nem szó szerinti tárgyalásijegyzőkönyv a március 24-i, 25-i és 26-i tárgyalási napon elhangzottakat 86sűrűn gépelt oldalon rögzíti (az egész tárgyalási jegyzőkönyv 133 oldalt teszki). A tanácselnök ezt a sok-sok órát a személyi adatok ismertetése és a vádlottakegyenkénti meghallgatása után jelentéktelen részletkérdések tisztázásárafordította: mely alkalommal kik voltak jelen valamilyen találkozáson, mikoradott át valaki egy iratot valakinek, ki mit mondott valamikor, valakinek egyeseményről és így tovább. Ha valamelyik vádlott másképp emlékezett egy dologra,és ragaszkodott a maga verziójához, akkor Vida leszögezte: a szembesí-MÉREI FERENC ÉS TÁRSAI „ELLENFORRADALMI SZERVEZKEDÉSE”