mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

144 Évkönyv XVI. 2009KŐRÖSI ZSUZSANNAránsok, milyen válaszokat adtak az akkul tu rációés asszimiláció kérdéskörében,illetve hogy milyen összefüggések lehetnek a nagy társadalmi események és azegyéni élettörténetek között. 9Szintén megkerülhetetlen Kanyó Tamás huszonegy ma is Svájcban élőötvenhatosmagyar menekülttel készített élettörténeti interjújára épülő kötete. 10A szerkesztett beszélgetésekből többek között megtudhatjuk, miért vándoroltakki, miért éppen Svájcot választották ezek az emberek, s hogyan tudtak beilleszkedniebbe a társadalomba. A kötet végén Kanyó közreadta néhány nevesmagyar szakembernek az oral history módszertani kérdéseit körüljáró, ezeninterjúszövegekhez kapcsolódó elemző tanulmányát is. 11A közelmúltban látott napvilágot Kovács Nóra kulturális antropológiaimegközelítéssel íródott könyve az argentínai magyarokról, amelyben többekközött a Buenos Aires-i első, második és harmadik generációs magyarok azonosságtudatátelemzi, és bepillantást enged közösségi mindennapjaikba is. 12Tóth Ágnes a németországi kitelepítésből visszatért magyarországi németekkelfoglalkozik, így tehát témája csak érintőlegesen kapcsolható ehhez azíráshoz, a felhasznált források tekintetébenviszont megkerülhetetlen. A szer-9Melegh (1999); Kovács – Melegh (2000).10Kanyó (2002).ző nemcsak írott forrásokat elemez,11E tanulmány szempontjából a legfontosabbGyáni (2002).júk alapján foglalkozik az egyéni moti-hanem az érintettekkel készített inter-12Kovács (2009).vációkkal, illetve a visszaszökött deportáltakegyéni és csoportidentitásával13Tóth ( 2008).14Viszont a második világháború végétől is. 131989-ig hazánkból legálisan és illegálisankivándorolt népesség nagyságáról,demográfiai, foglalkozás szerinti összetételéről,a vándorlás irányáról sokatmeg tudhatunk Szászi Ferenc számosadatbázis és más forrás egybevetésévelírt átfogó tanulmányából. Szászi (1993).Az elvándoroltak legnagyobb csoportjáta forradalom leverése után elmenekültközel kétszázezer ember alkotja. Többenpróbálták a statisztika eszközével leírniezt a populációt, és hasonló (mondhatnánk,kézenfekvő) végeredményre jutottak.Jellemzően a városi (leginkább Bu -A tanulmányom alapját képező kutatássorán arra vállalkoztunk, hogy összegyűjtsük– és különböző metszetbenele mezzük –a rendszerváltozás utánvisszatért egykori disszidensek visszaemlékezéseit.A kutatás célcsoportjáról,tehát potenciális interjúalanyainkrólnem áll rendelkezésünkre átfogó adatbázis,és társadalmi, szociológiai megoszlásukrólsincsenek megbízható adataink.14 Ebből a tényből kifolyólag interjúalanyainkmegkeresésénél egyrészta hólabda módszert hívtuk segítségül