mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

Egy lépés előre, kettő hátra 111tott családtag; egy eltartott esetén havi 3000, két eltartott esetén 3500, háromeltartottnál 4000, a négygyermekes családoknál pedig 4500 forint volt a felsőjövedelmi határ. 74 Ez a kategorizálás a gyakorlatban azt jelentette, hogy hét–nyolcszáz forint fejenkénti jövedelem esetén már csak saját erőből vagy szövetkezetiformában lehetett saját lakáshoz jutni. Viszonyításképpen meg kelljegyezni, hogy 1968-ban az országos adatok alapján a szegénységi küszöböt afejenkénti 660 forintnyi jövedelem jelentette. Vagyis a hatvanas évek elejénmeghatározott lakásigénylői jövedelmi határ – figyelembe véve a viszonylagalacsony, évenként átlagosan 3%-os inflációs rátát – meglehetősen közel voltehhez.Ezt a kategorizálást kisebb-nagyobb kiigazításokkal a gyári lakáselosztásrendszerében is alkalmazták. A lakásigényléseket a gyárrészlegek lakáselosztóbizottságaihoz kellett benyújtani, ahol a kérelmeket rangsorolták, és így küldtéktovább a szociális kérdések kezelésére létrehozott munkásellátási főosztálynak.Vállalati szinten a pártbizottság, a szakszervezet, a KISZ képviselőjéből, azüzemi nőbizottság vezetőjéből és a munkásellátási főosztály vezetőjéből állóvállalati lakásbizottság döntött a lakáskiutalásokról. 75 Az igényjogosultságotcsaládlátogatások során ellenőrizték.1962 elején 1150 gyári dolgozó lakásigénylését tartották nyilván, ám az évfolyamán lezajlott felülvizsgálat következtében ez a szám az év végére 414-recsökkent. „A nagymérvű számbeli eltérés abból adódott, hogy a gyárrészlegeklakáselosztó bizottságai sok érvénytelen igénylést tartottak nyilván. A gyáronbelüli munkahely változáskor a dolgozók az új munkahelyre nem vitték magukkalkorábbi lakásigénylésüket, hanem újat adtak be, így lakásigénylésükhalmozódott. Első felülvizsgálatunk végzésénél a múlt évben a fiktív lakásigényléseketmegszüntettük.” 76 A megmaradt lakásigénylők közül egy fő lakottéletveszélyes lakásban, heten romos, 72-en egészségre ártalmasnak minősítettlakásban éltek; 30 fő hajléktalan volt, 51 igénylő albérletben élt, családtagként132-en laktak, egyéb minőségben pedig 117-en.A lakáshiány a hatvanas évek közepénis a város egyik megoldatlan problémájavolt. Hosszú évek óta 1967 volt június 22-i ülésének jegyzőkönyve.74 Uo. Az Ózdi Városi Tanács VB 1962.az első esztendő, amikor a tervezettnél 75 MOL XXIX-F-192-e 2. d. Igazgatóivalamivel több lakás épült a városban, rendelet a lakásügyek szabályozásáról.248 helyett 259 új lakást adtak át. A III. 76 MOL XXIX-F-192-e 1. d. Jelentés azötéves tervciklusra (1966– 70) összesen 1962. évben végrehajtott lakáshelyzetünkalakulásáról. ÓKÜ Munkásellátási977 lakás építését tervezték. A lakásoktöbbsége továbbra is a béketelepi vá- Főosztály, 1963. április 23.ENNI ÉS LAKNI IS KELLENE…