mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

386 Évkönyv XVI. 2009UNGVÁRY KRISZTIÁNharc alig választható el egymástól. Ma gyarország külföldi aktivitása a hetvenesévektől vált jelentőssé, elsősorban a Közel-Keleten. A Kádár-rendszer Lí -biával és Szíriával igen szoros „baráti” kapcsolatokat ápolt, ezekben az országokbantöbb ezer magyar munkás dolgozott. Kiemelkedő volt a Líbiával1980-ban kötött államközi megállapodás, amely szerint a magyar fél 50 száza -lékos tulajdonrésszel vállalatot alapított líbiai katonai létesítmények (repülőterek,repülőbunkerek, vezetési pontok, katonai raktárak és lakások) felépítésére.A vállalkozásban évente átlagosan négyezer fő dolgozott, a tervezettárbevétel 1981-ben 149 millió USD, 1982-től átlag 210 millió USD lett volna.Emellett a magyar fél 297 millió USD értékben teljes rádió-felderítő és -zavaróberendezéseket is exportált Líbiába. 89Fontos kémelhárítási feladat volt a hadiipari objektumok védelme (ezugyanis nem a katonai elhárításhoz tartozott). 1968-ra a Honvédelmi Bizottsághatározata alapján befejeződött a „zárt üzemek”, illetve üzemrészek rendszeréneklétrehozása. A vállalatok hadiipari termelést folytató részlegeire különlegesrendszabályok vonatkoztak. Az itt dolgozókat szigorú átvilágításnakvetették alá, nyugati útjaikat korlátozták, illetve teljesen megtiltották, a vállalatonbelüli kinevezéseket előzetes BM-engedélyhez kötötték. 90Petresevics András III/II. csoportfőnök-helyettes miniszterhelyettesi értekezletelé terjesztett 1983-as jelentése szerint ezen a területen nem a magyartechnológia ellopásának megakadályozása, hanem a magyarok által ellopottvagy az embargó megkerülésével megszerzett technológiák rejtése jelentettea feladatot. Ebből a szempontból tehát a hadiiparban nem kémelhárításról,hanem a saját kémek munkájának védelméről beszélhetünk. Az országban 25titkosított működésű vállalat végzett kiemelt hadiipari tevékenységet. Ezek1982-ben 11 milliárd 766 millió forint értékű terméket állítottak elő, ebből 5,9milliárdnyit rubel alapú, 2,4 milliárdnyit pedig valuta alapú elszámolás keretébenexportáltak. A termékek 60 szá zalékának volt elektronikai vonzata.89 A kérdéshez lásd Germuska (2008).90 A hadiiparról egyetlen feldolgozás jelentmeg: Csobay (1988).91 Tüzérségi lőszert gyártott még a hatvanasévek végén a Jászberényi Hűtőgépgyár,az Ipari Szerelvény és Gépgyár(Budakeszi), az Ipari Műszergyár (Iklad)és az egri Finomszerelvénygyár.92 ÁBTL 1.11.1. 21. d. 239. A felsorolásbóltöbb üzem is hiányzik. A jelentősebbek:Gödöllői Gépgyár, Magyar Vagon ésGépgyár Győr, Ikarus Székesfehérvár(harcijármű-gyártás és javítás).93 Uo. 228. A Reagan-adminisztrációróllásd még Dobson (2005).