mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

300 Évkönyv XVI. 2009SOMLAI KATALINtézményekkel, alapítványokkal olyan egyezmények szülessenek, amelyek lehetővéteszik a kapcsolatok állami ellenőrzését és befolyásolását, a kutatási témákés a kiutazó személyek megfelelő kiválasztását, a magánjellegű kapcsolatok közültámogatnunk kell azokat, amelyek lehetővé teszik befolyásunk bővítését, sa behatolást a nyugati tudományos és kulturális élet olyan területeire, amelyekaz államközi kapcsolatokon keresztül elérhetetlenek.” 80 A kulturális ellenpropagandaérdekében ekkor már szorgalmazták a társadalomtudósok korábbanvisszaszorítani kívánt külföldi utazásait, de súlyt fektettek a műszaki és természettudományikapcsolatok bővítésére is. Gyakorlatilag a már rég megfogalmazottelveket ismételték, amelyek bő egy évvel korábban az Ösztöndíjpolitikaiirányelvekben határozat rangjára emelkedtek, és biztosítani próbálták ténylegesvégrehajtásukat.Mire 1966 tavaszán ismét vitára került a sor a Politikai Bizottságban – részbena külpolitikai légkör némi enyhülésének hatására –, már felülkerekedett apragmatikus álláspont, amely támogatta az idegenforgalom továbbfejlesztését,a külföldi szakemberképzés kibővítését. Realitásként beszéltek arról, hogy azNSZK Magyarország legfontosabb kereskedelmi és kulturális partnere, aminváltoztatni nem megszorításokkal, hanem egyéb kapcsolatok ösztönzésével lehet.Kádár ismételten felhívta a figyelmet rá, hogy a biztonsági érdekek érvényesítésénéla belügyet háttérbe kell vonni, s a politikai ellenőrzést állami vonalonkell megvalósítani: „Ennél fontosabb, hogy ott, ahol ezek a kiutazásokintéződnek – az állami közköltségen történő kiutazások és a vezető tisztviselőkmagánutazásánál –, a hivatalban legyen komolyabb eligazítás, személyi,vagy csoportos, s figyelmeztessék őket, mihez tartsák magukat. […] A követségekneknagyon komoly munkát kell fordítani arra, hogy az odaérkező embereket,akik állami megbízatásokkal, vagy tudományos tapasztalatcsere céljábólmennek ki, behívják a követségekre, beszéljenek velük, s hívják fel a figyelmüketarra, hogy mire gondoljanak.” Ami pedig (a politikailag helyes egyensúlyés arányok helyreállítása érdekében) a kapitalista relációval szemben aszocialista országokkal való kapcsolatok minőségi javítását illeti, Kádár óvottaz illúzióktól: „Ez szép és nemes törekvés, de hogy hol tudjuk koordinálni, aztnem látom. […] Talán a Szovjetunióval tudnánk koordinálni, de ott nincsenekproblémák.” Így az április 26-án elfogadott politikai bizottsági határozatnyomán a Külügyi Kollégium is kizárólaga kapitalista relációra vonatko-80 MOL 288. f. 22/18. ő. e. (1965). Jelentésa PB-nek az imperialisták fellazító zóan határozta meg a KKI számára apolitikájának néhány kérdéséről, 1966. feladatot, hogy dolgozzák ki a szakemberekés ösztöndíjasok január 26.kiküldetésének