mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

Kispolitika, nagypolitika 303és határozottan kiállt a külföldi tanulmányutak gyakorlatának hasznossága ésfenntartása mellett. „Nem lehet arról beszélni, hogy tudományos és műszakivonalon olyan mértékben emelkedett volna a nyugati tanulmányutak túlsúlya,hogy az már komoly veszélyeket rejtene magában távlati tudományos életünkrevonatkozóan” – állapította meg a jelentés, noha nem tagadhatta, hogyaz arányuk jelentősen nőtt. A kapitalista országok tudományos életének vonzóerejétalapvetően három okra vezette vissza: az értelmiség hagyományosnyugati kapcsolatainak felélesztésére, miközben a szocialista országok tudósaiközött nem alakult ki ilyen személyi kapcsolat, a kedvezőbb anyagi feltételekre,valamint a nyugati intézmények jobb színvonalára és nagyobb fogadókészségére.89Az MTA-hoz tartozó kutatók utazásait tekintve is megállapítható volt,hogy felborult az arány a két reláció között. 1965-ben 247 kutató utazott háromhónapos vagy annál hosszabb útra szocialista országba, szemben a 229 főnyugati útjával, 1966-ban már a kapitalista országba utazók száma felülmúltaa „baráti” országban tanulmányokat folytatókét, és csaknem elérte a háromszázatmég a Ford-ösztöndíjak nélkül is. A tudósokból álló bizottság még ígysem találta rózsásnak a helyzetet, hiszen egy kutató az ösztöndíj-lehetőségekgyarapodása ellenére is átlag csupán tizenöt évente jutott ki külföldre tanulmányiösztöndíjjal. A továbbképzésikörülményeken szerintük csak a politikaivezetés által teljesen visszaszorítani november 16.tási és Kulturális Osztályának, 1967.kívánt, személyre szóló meghívások útjánlehetett volna javítani. A bizottság november 24.89 Uo. Boros Róbert jelentésvázlata, 1967.és a Ságvári Ágnes 90 vezette albizottság 90 Ságvári Ágnes (1928– 2000) történész,jelentésének összehasonlításából kitűnik,milyen célokat tartott szem előtt a MDP KV káderosztálya, majd a KEBlevéltáros. Ságvári Endre húga. Azfüggetlenségre törekvő tudományos munkatársa. Az 1956-os forradalom utántestület, és milyen elvárásokat sugallt a az MSZMP KB irodáját vezette. 1960-párt. A végső jelentésből ugyanis – tól a Párttörténeti Intézet igazgatóhelyettese,1964-től az MTA Történettu-szemben az albizottság javaslataival –kimaradt az ösztöndíjak állami szerződésekalá vétele, a nyilvántartás fontos-1970– 85 között Budapest Főváros LedományiIntézetének főmunkatársa.sága, tudománypolitikai irányítása és a véltárának főigazgatója.fokozott ellenőrzés igénye. 91 91 MOL 288. f. 36/29. ő. e. (1967). Albizottságijelentés az MSZMP Tudományos,Közoktatási és Kulturális Osztályának,1967. november 16.ÖSZTÖNDÍJJAL NYUGATRA A HATVANAS ÉVEKBEN