mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

56Évkönyv XVI. 2009GÁL ÉVAzásokat is életbe léptetett, az 1. pont (1) bekezdés büntetési tételeként a halálbüntetést,az életfogytiglani börtönt vagy az öttől 15 évig terjedő börtönbüntetésthatározta meg, az 1. pont (2) bekezdésére pedig az öttől 15 évig terjedőbüntetési tételt írta elő. 109 A halálbüntetéssel való fenyegetőzést tehát Méreiés Fekete esetében akkoriban nem lehetett teljesen alaptalannak tekinteni.E vádirat alapján indult meg 1959. március 24-én a „Mérei Ferenc és társaibűnügyben” az első csoportba sorolt négy vádlott (Mérei, Fekete, LitvánHegedűs) pere, amelynek forgatókönyvét – mint láttuk – a BM vizsgálati osztályándolgozták ki. Azt, hogy Széll Jenő, akit csak a Mérei és társai-ügy vizsgálatánakformailag is megtörtént lezárása (február 12–14.) és a vádirat véglegesmegfogalmazása (február 17.) után, február 19-én tartóztattak le, ugyanebbea csoportba fog kerülni, szinte a legutolsó percben, március közepéndöntötték el (lehet, hogy emiatt tették át az első tárgyalási napot az eredetilegkitűzött március 23-áról 24-re). Mindenesetre a tárgyalás első két napján Széllmég sehol sem volt: sem a vádiratban, sem a tárgyalóteremben. Csak 26-án, aharmadik nap délutánján került elő, mint újonnan „kinevezett” ötödrendű vádlott,a vádlott-társak legnagyobb meglepetésére. Méreit és Feketét kivéve (akiketfebruárban már szembesítettek Széll-lel) a többi vádlott nem is tudhatta,hogy Széll már mintegy öt hete a Fő utca lakója. Ügyében sebtében különvádiratot tákoltak össze, s március 26-án délelőtt a Vida elnökölte népbíróságitanács a Széll Jenő ellen lefolytatott egyszemélyes zárt perben azt a végzésthozta, hogy egyesíti ügyét Mérei és társai ügyével. 110Széll Jenő különleges eset volt. A politikai rendőrségnek már régóta fájt rá afoga. 1957 óta sok nyomozásban és vizsgálatban előkerült a neve, hiszen közismertenNagy Imre hívei közé tartozott, a forradalom utolsó napjaiban a miniszterelnök– formailag egyébként Kádár János javaslatára – a szabad magyarrádió kormánybiztosává nevezte ki. Nagy Imréék jugoszláv követségről történtelhurcolása után Széllt valóban az itthon maradt revizionisták egyik legtekintélyesebbképviselőjének tekintették.Széll Jenő voltaképpen még annyi109 Ezúton is köszönöm dr. Dornbach Ala - „illegális cselekményt” sem követett el,jos jogi szaktanácsait.mint a később bűntársainak minősített110 MOL XX-5-h T Nb. 22/1959/7 2. d. VII. barátai vagy ismerősei. Valóban résztk. Tárgyalási jegyzőkönyv, 131– 145. (Enneka félnapos tárgyalásnak külön ügy-vember 4-e után a forradalom aktívvett néhány megbeszélésen, ahol no -számot adtak: 24/1959/4, de ezt a számot vagy kevésbé aktív résztvevői arról tanakodtak,mit lehetne és kellene csinálniazután az iratokban sehol sem szerepeltették.)a szovjet beavatkozás utáni helyzetben.