mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

184 Évkönyv XVI. 2009KŐRÖSI ZSUZSANNAasszimilációt azonban több évtizedes emigrációja alatt mindvégig elutasította,küzdött ellene. Elsődleges célja művészi (nyelvi) integritásának megőrzésevolt, és ezt csak úgy tudta elképzelni, ha tudatosan elzárkózik az őt körülvevőmás kultúrától és nyelvtől.Talán ezért is szólalt meg ritkán a nyugati magyar irodalomban.Nem akartam semmilyen módon beolvadni sehova. Ez volt a problémám, 50 évenkeresztül kellett harcolnom az ellen, hogy ne angolosodjak, franciásodjak el, hanemmagyarul gondolkozzak. Ez sem volt elég, hogy nem felejtek el magyarul, hanemhogy amit írok, abban legyen valami fejlődés.Van egy probléma, amire nem sokan gondolnak. […] Ha az ember túl hosszú ideigél egy országban idegen földön, akkor fölszívódnak bele az idegen fogalmak, elsősorbana nyelv útján. Nekem szerencsém volt, mert nem tudatosodott bennem ez adolog gyorsan, hogy nem jó 8-10-12 évnél többet tölteni egy országban. És akkor istudatosan küzdeni kell az idegen nyelvi befolyás ellen. Az én megfigyelésem szerintazok az értelmiségiek, akik ragaszkodnak a nyelvükhöz, azoknak nem ajánlatoshosszú ideig egy idegen országban élni, mert a szokásokat, a nyelvi fordulatokat öntudatlanulis átveszik, és ez meglátszik. Nekem az volt a szerencsém, hogy a sorsvalahogy úgy alakult, hogy 12 évnél sehol nem maradtam tovább. Vannak kedves barátaim,akik egy országban élnek 50 éve, és bizony akármennyire igyekeznek, megérződika szövegeiken ez az idegenség. Egy költőnek ez dupla teher, mert elsősorbanarra kell vigyáznia, hogy ne felejtsen el magyarul.Nevetségesnek tartottam, hogy irodalmi életet játszunk ott, ahol nincs valóban irodalmiélet. […] Én az emigrációban megszoktam, hogy egyáltalán nem létezem mintköltő, mert végül is az ország itt van, a magyarok itt vannak, akkor a magyar költészetnekis itt van a helye. Azt nem mondom, hogy egy költő vagy író ne emigráljon,de akárhogy is van, az irodalom itt van, a zöme, sőt azt lehet mondani, szinte az egésze.Csak néhány, főleg regényíróról beszélhetünk, akinek sikerült kint írnia úgy,hogy folytatta azt, amit idehaza kezdett.Szinte mindenkit gyötört a honvágy. Az interjúkból körvonalazódó legjellemzőbbstratégiát D. K. fogalmazta meg.Ez a honvágy nagyon bonyolult dolog, bármilyen egyszerűen hangzik. Különbözőmódokon és szinteken jelentkezik. A legfontosabbnak azt tartottam, hogy ezt elfojtsammagamban.Bloody foreignerSz. F. (1932) visszaemlékezését a kudarcok, a sikertelen beilleszkedés okainakfelsorolása szervezi, története csalódások sorozata. Erdélyből háborús menekültkéntkerült családjával Ma gyar or szágra, elvesztette szüleit, a Sztehlo-inté-