mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

Titkosszolgák itt és ott 399dekszférájukba tartozó ügyekbe nem kívánnak beavatkozni. Így történt 1956-ban, 1968-ban és 1981-ben is. A „fellazítási politika” fikciós jellegét bizonyítja,hogy 1988 – 89 rendszerváltó folyamata a nyugati politikusokat teljesen felkészületlenülérte. Reakcióikra sokkal inkább jellemző volt a zavarodottság és azijedtség, mint a „fellazítás” által elért helyzet kiaknázásának igénye. Ezt bizonyítja,hogy a bekövetkezett eseményekre nem készültek forgatókönyvekkel.A magyar politikusok NDK-val szemben követett politikája például kiválóanbeleillett volna a „fellazítási” tervekbe, de Hans-Dietrich Genscher inkább fékezte,mint támogatta a magyar kormányzat ezzel kapcsolatos bátor intézkedéseit.128A „fellazításnak” bizonyos mértékig ellentmond az is, hogy a NATO mintkatonai szövetség 1956 után már semmilyen offenzív doktrínával nem rendelkezett.Nemcsak egy esetleges preventív csapás nem szerepelt a szervezet terveiközött, de háborús konfliktusok esetén sem terveztek az ellenfél területéreátcsapó mélyhadműveletet vagy ezt követő politikai hadviselést, ellentétbena Varsói Szerződéssel, amelynek tagországai 1989-ig hadgyakorlataik során aNyugat ellen tervezett offenzívát gyakorolták. Az NDK-ban közzétett iratokbólazt is tudjuk, hogy az offenzív hadműveleteket szükségszerűen politikai intézkedésekis kísérték volna, a megszállt területen ugyanis a szocializmus bevezetéséttervezték. A keleti blokk titkosszolgálatai a „fellazítás” rémképéveltehát saját terveiket vetítették az ellenségre.A kémelhárítás „fellazítási politika” elleni harca szorosan összefonódott abelső elhárítással, hiszen – ahogyan egy 1966-ban írt tankönyv is megállapította– a kulturális terület „fertőzöttsége igen magas. […] A helyzetet súlyosbítja,bonyolultabbá teszi, hogy ezek az ellenséges elemek bomlasztó tevékenységükettöbbnyire demokratikus köntösbe bújtatva, megtévesztően folytatják.Ennek káros társadalmi hatása abban is jelentkezik, hogy gyakran jószándékú személyeket is befolyásuk alá vonnak, a szólamaikkal használnakfel.” 129 Az állambiztonsági szakemberek „mindenhez értettek”, és tág kompetenciájukat1966-ban a politika alig korlátozta. Ezért írhatták le azt, hogy ipariterületen „erőteljes törekvés tapasztalható a különböző ipari berendezéseknyugati relációból történő beszerzéséreolyan esetekben is, amikor a vásárlás 128 A kérdésre lásd Oplatka (2008)a KGST-országokkal előnyösebb, gazdaságosabblett volna. […] A fellazító sége az imperialista fellazító politika alkal-129 A belső ellenséges erők szerepe és tevékeny-taktika szolgálatában álló belső ellenségestevékenység a népgazdaság terüledalmiélet egyes területein. Budapest, 1966.mazásában és hatásuk a gazdasági és társaténmindenekelőtt a Szovjetunió és a 17.A KÁDÁR-RENDSZER KÉMELHÁRÍTÁSA