mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

Egy lépés előre, kettő hátra 125szeit. Ekkor épült a Honvédelmi Minisztérium a Honvéd utcában, épültek azúj egyetemek, egyetemi épületek (Veszp rém, Miskolc, Budapest), az InotaiErőmű, de a Népstadion is. 40 Ilyen nagyszámú és ilyen volumenű megbízásoka korábbi évtizedekben elképzelhetetlenek voltak, és könnyen belátható, hogyjelentősen megnövelték az építészet és az építészek társadalmi rangját, megbecsültségét.A diktatúrában az állami elismerést – ha a társadalmi megbecsültségetnem is egyértelműen – jól mutatják a kitüntetések. A Magyar NépköztársaságMinisztertanácsa 1953-ban alapította meg az Ybl-díjat, speciálisan azépítészeti tevékenységet elismerésére. 1964-ig évente hat első és hat másodikfokozatú díjat osztottak ki. 41 1948 és 1956 között 18 alkalommal kapta megépítész a kor egyik legrangosabb kulturális elismerését, a Kossuth-díjat is.Az építészszakma presztízsét tovább növelte, hogy – a kor szokásaival ellentétben– lehetőség nyílt rá, hogy az egyes tervek nem az építészeti irodák, vállalatok,hanem az építészek neve alatt lássanak napvilágot. 42 1951-ben a szocreálideológiának megfelelő reprezentatív helyszínen, a klasszicista Nemzeti Múzeumbanalakult meg a Magyar Építőművészek Szövetsége: ez is az állam elismerésétjelképezte, és azt jelezte, hogy az építészet művészet, és a nemzetikultúra egyik legfontosabb ága. 43 Vitán felül áll, hogy ezek a körülmények kivételezettanyagi helyzetet és komoly presztízst biztosítottak az építészek számára.Láttuk eddig az ideológiai kontroll, a képzés és a társadalmi és gazdaságihelyzet alakulását. A kötelezően előírt stílus mellett (vagy egyes olvasatokbanannak kompenzálására 44 ) az állam komoly anyagi (gazdasági), társadalmi lehetőségeketbiztosított az építészek számára. Ez valamilyen mértékben nyilvánkompenzálta az előírt stílus okozta szakmai egyoldalúságot. Érdemesazonban megvizsgálni, valóban olyan erősen áthatotta-e a politika a szakmaihétköznapokat, ahogy azt a totalitárius elméletek feltételezik, vagy mégiscsakvolt az egyénnek lehetősége rá, hogy kitérjen az állami kontroll elől. A következőkbentehát arra keresem a választ,milyen erős volt és meddig terjedt az 40 Ezekről és más korabeli épületekről, továbbiszakirodalmi hivatkozásokkal lásdépítészek szakmai autonómiája a Rákosi-diktatúraéveiben. Ennek vizsgálatárajobbára csak a visszaemlékezésekhez 41 Az Ybl-díjról lásd Schéry (1995).Bonta (2008); Prakfalvi (2006).fordulhatunk, élvezve a megoldás mindenelőnyét – és vállalva hátrányait. helyi gyakorlatról lásd Virágh (OHA)42 Gádoros (1984) 18. Az ezzel ellentétesÉppen ezért mielőtt elemzésbe kezdenék,röviden körbejárom keletkezésük 43 Gádoros (1984) 18.; Farkasdy (OHA)119– 121.körülményeit.323.; Já nossy (OHA) 144– 145.44 Gádoros (1984) 18.DIKTATÚRA, PROFESSZIONALIZÁCIÓ ÉS EMLÉKEZÉS –AZ ÉPÍTÉSZEK ESETE A KÁDÁR-RENDSZERREL