mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

372 Évkönyv XVI. 2009UNGVÁRY KRISZTIÁNelhárítás játszmába vonta és félrevezette, mert ezekben az esetekben már meglévőkémügyek (szándékok) továbbviteléről, és nem fiktív kémkedés kreálásárólvolt szó. Jogi szempontból azonban az ilyen eseteket nem lehetett volnamegtörtént kémkedésnek minősíteni (hiszen a „kém” részéről csupán a szándékvolt büntetőjogilag megállapítható). Ennek ellenére több alkalommal isezt tették. Weidemann Erikát azért ítélték el, mert miután levelet írt CsekeLászlónak, egy BM-alkalmazott mint Cseke László küldötte mutatkozott beneki, majd a vádiratba az került be, hogy Cseke megbízottjával találkozott.Hasonlóan járt Fleischin ger Miklós és társa, akiket „személyes kapcsolatfelvételaz USA-követséggel” címen ítéltek el, holott nem amerikai diplomatával,hanem magukat álcázó BM-esekkel találkoztak. 45Az 1967-es állambiztonsági helyzetet áttekintő, feltehetően a PB tagjainakkészített jelentés szerint „a kapitalista országok […] óvakodnak a nyílt, biztonságukatközvetlenül veszélyeztető cselekményektől (beszervezésektől, ügynökökkiképzésétől és tartásától). Hálózatot csak néhány követségi rezidentúra(görög-izraeli) tart, illetve tartott Magyarországon. Általános jelenség, hogytanulmányoznak magyar állampolgárokat és felajánlják őket beszervezésreközpontjaiknak, vagy harmadik országban működő rezidentúráiknak.” 46A nyugati hírszerző szervek magyarországi akcióiról sajnálatos módon aligvan adatunk, annak ellenére, hogy megfigyelésük a kémelhárító és hírszerzőmunka fő területének számított. 1956 előtt ideológiai okokból is sokan vállalkoztakarra, hogy nyugati szervek ügynökei legyenek, és a hidegháború éveibena nyugati magyar katonai emigráns szervezetek (elsősorban az MHBK) afrancia, német, amerikai és angol titkosszolgálatokkal együttműködve nem kevésügynököt dobtak át Magyarországra. 1957 után azonban az emigránsok általkoordinált hírszerzés minimálisra csökkent. Zákó András vezérőrnagy, azMHBK vezetője ellen 1956 után (is) kiterjedt munka folyt, a magyar állambiztonsághárom játszmás ügyet is kezdeményezett, de egyikkel sem sikerültbizonyítékot szerezni arra, hogy az MHBK Magyarország területén bármilyenkémtevékenységet folytatott volna. A lebukott ügynökök számából ítélve a hatvanasévektől minden bizonnyal leginkább a nyugatnémet Bun des nach rich -ten dienst tevékenykedett Magyarországon, de erről csak igen szórványos adatokkalrendelkezünk. A német diplomáciatöbb esetben is sikerrel lépett fel45 MOL XIX-B-1-x 19. d. 10-262/1970. AIII/1. (vizsgálati) osztály jelentése az kémkedés miatt bebörtönzött emberek1964. I. 1. és 1968. XII. 31. közötti ügyében: 1970-ben a Kulturális KapcsolatokIntézete dolgozóját, Kerényikémkedési ügyek tapasztalatairól.46 ÁBTL 1.11.5. 65-47/1967.Máriát, 1986-ban a német – magyar ál-