mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

Egy lépés előre, kettő hátra 127legkevésbé kitett, nagyrészt ipari épületeket tervező Iparterv. Még az ötvenesévek legszigorúbb időszakában sem várták el, hogy az ipari létesítmények külsőmegjelenésében a klasszicizmus jellemző stílusjegyei meghatározó szerepetkapjanak. Ennek legfontosabb oka az volt, hogy a forma (klasszicizmus) és atartalom (szocialista) közül az első még viszonylag jól definiálható volt, a szocialistatartalom viszont (mivel az ideológusok illusztrációként nagyrészt szépirodalomipéldákat hoztak) tág teret hagyott az építészek számára. Különösenaz ipari építészetben, ahol a tartalom helyébe különösebb nehézség nélkül léphetetta funkció, és minél hangsúlyosabb volt a funkció, annál inkább el lehetetttérni a formai követelményektől. Nem csoda, hogy az Iparterv a korbanmellőzött, a szocreál stílusban tervezni nem akaró építészek aziluma volt. Talánnem véletlen, hogy az iroda építészei orientálódtak leginkább a kor nyugat-európaiépítészete felé, illetve hogy a magyar tervezőintézetek közül azIparterv tett szert nemzetközi hírnévre, és nyerte el 1961-ben (helyszíni nagyelemesvasbeton-előregyártás fejlesztéséért) a háború utáni magyar építészetelső nemzetközi díját, a Perret-díjat. 49Azok számára, akik nem tudtak, vagy nem akartak az Ipartervben dolgozni,menekvést jelentett a részben már említett igényes szakmai légkör. Nyugatiszellemi impulzusok híján a szakmai élet ugyan befelé fordult, de éppenez az „egymásnak tervezés” tette lehetővé egy szakmán belüli, a hivatalostóleltérő mérce („etika”) kialakulását. Ez a mérce (a visszaemlékezések szerint)világosan megkülönböztette a jó szakembereket és az állami, hivatali karrierrevágyó építészeket. Ez a belső szakmai kánon és diskurzus, mely időn ként aMÉSZ vitáin is hangot kapott, támaszt nyújtott és kiindulási alapot adott aszocreált megkerülni igyekvő technikáknak, és pótolta a hivatalos elismerést. 50A klasszicizmus fogalmának kitágítása volt az egyik módja annak, hogy azépítész mind az állami igényeknek, mind a saját és a szakmai közeg belső mércéjénekmegfeleljen. A reformkori magyar klasszicizmus helyett főleg a háborúután Dániát megjárt építészek vettékalapul az északi népek (főként a 49 Szendrői Jenő-interjú, in Osskó (2007)svédek) húszas–harmincas évekbeli 19–21., 23. Vámossy (1998); Far kasdyklasszicizmusát. Leginkább Gunnar (OHA) 165.Asplund funkcionalista építészete volt 50 Molnár (2004) 58.; Jánossy (OHA) 136.;példa, amely érthető módon jobban illeszkedetta kortárs követelményekhez, (OHA) 211– 212.; Bor vendég (OHA) 52–Jánossy–Lente (1988) 19.; Farkasdymint a reformkori magyar, és nagyobb 53.teret is hagyott az építészek számára. 51 51 Molnár (2004) 61.; Jánossy – Lente (1988)18. A svéd építészet magyarországi ha-DIKTATÚRA, PROFESSZIONALIZÁCIÓ ÉS EMLÉKEZÉS –AZ ÉPÍTÉSZEK ESETE A KÁDÁR-RENDSZERREL