mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

Egy lépés előre, kettő hátra99valamint a lakott gazdasági épületek és lakásként szolgáló konyhák aránya lényegébennem változott. 1970-ben már csak három kategóriát használtak. Ezekalapján a szoba-konyhás lakások aránya a hatvanas évtized során 46,8%-ra mérséklődött,a kétszobás lakásoké tovább emelkedett (41,8%-ra), s jelentősen,11,4 százalékra nőtt a három vagy annál több szobából álló lakások részesedése.A magas laksűrűségi értékek az 1941– 70 közötti három évtized során csaklassan és kismértékben csökkentek.3. ábra: A laksűrűség változása, 1941– 704504003503002502001501001940 1949 1960 1970Forrás: Népszámlálási adatok.100 lakásra jutó lakók számaA statisztikai adatok alapján látható, hogy a lakáskörülmények lassan javultaka városban, s a változás jórészt a hatvanas évtizedben következett be. Erreutal a lakásépítés üteme és az épített lakások komfortfokozatának emelkedéseis, hiszen amíg az 1945– 59 közötti másfél évtized során felépített 2877 lakás45%-a komfort nélküli volt, az 1960– 69 között megépített 3071 lakásnak márcsak a 24%-a tartozott a komfort nélküli kategóriába.A lakásépítés és a lakáspolitika az 1940-es évektől az 1960-as évek végéigA második világháború harci eseményeit Ózd viszonylag csekély anyagi veszteségekkelvészelte át. A statisztikai összesítések szerint 210 lakóház – az összeslakóépület 5%-a – sérült meg a településen, ezekből 1949-ig 195-öt állítottakhelyre. 1945– 49 között 108 új lakóház épült Ózdon, 117 lakással, vagyis azújonnan épült házak többsége egylakásos volt. A lakásállomány sem szenvedettnagy károsodást: 1944 végéig 268 lakás – a lakásállomány 4,4%-a – sérültmeg, ebből 1949-ig 260 lakást állítottak helyre. Az adatokból az is kiderült,hogy a településen a negyvenes évek második felében – érthető módon – mérsékeltvolt az építési kedv. Községi vezetés által vezényelt helyi lakásépítés nemvolt, a háborút követő helyreállítás gyakorlatilag lekötötte az erőforrásokat.ENNI ÉS LAKNI IS KELLENE…